Rockt�rt�net

St�lusok

A rock zene st�lusai

"A rock �r�k �s elpuszt�thatatlan !" - Schuszter L�r�nt

Az �sszevont st�lusok meghat�roz�s�val nem t�r�dve vagyon. A kiv�tel az�rt er�s�ti a szab�lyt!

A st�lusok meghat�roz�s�n�l arra kell odafigyeln�nk, hogy ne egyszeri meghallgat�s ut�n, (ezalatt az egy el�ad�t�l egyetlen dal meghallgat�s�t �rtem,) alapj�n kell eld�nten�nk, hogy egy zenekar milyen st�lusba sorolhat�, �s milyen st�lust k�pvisel, hanem t�bb dalt is meg kell hallgatnunk egy bizonyos el�ad�t�l, hogy biztosan el tudjuk d�nteni, �s meg tudjuk hat�rozni a st�lus�t.

Mert l�zadni mindig van mi�rt ! -saj�t

Acid-Rock:

1966-67-ben a flower-power idej�n, az akkori gar�zs-rock zenekarok gy�jt�neve, amely utalt a zen�vel p�rhuzamosan terjed�, k�b�t�szerekhez kapcsol�d� szubkultur�ra is. A pszichedelikus rockt�l abban k�l�nb�zik, hogy k�pvisel�i kevesebb hangs�lyt helyeztek a produkci� "elad�s�ra", stiliz�l�s�ra. Az acid-hat�sok ezzel szemben a hangszeresek j�t�k�ban - p�ld�ul a se v�ge, se hossza git�rsz�l�kban nyilv�nultak meg. Ismert k�pvisel�je volt pl: a Grateful Dead.

Art-Rock (m�v�szi-rock):

Szokt�k szimfonikus progressz�v rocknak is nevezni. A gy�kerei a popul�ris zen�ben keresend�k, nagyon csapong� n�hol kem�ny durva ritmusok, n�hol kellemes dallamok jellemzik. A dalok f� vonulat�t jellemz�en ink�bb a dallamos zenei hat�sok adj�k. Nagyon jellegzetes, k�nnyen felismerhet� �s saj�tosan elvont zene, m�v�szi hat�sokkal.
pl: Pink Floyd, After Crying

Alternat�v-rock: -saj�t

r�viden: alter
K�t lehet�s�get felk�n�l� rock zene, amely szint�n v�laszt�si lehet�s�get k�n�l fel, hogy eld�nthess�k, hogy a kem�nyebbb zen�khez vonz�dunk-e jobban vagy a pop-osabbhoz. �gyh�t ez a st�lus k�zepesnek modhat� kem�nys�gben, amely v�laszfalat �ll�t a pop �s a rock zene k�z�, �s egyben mag�ban foglalja azt. A maga elvont st�lus jegyeivel. Saj�tos sz�rrealisztikus dalsz�veg vil�g�val. El�gg� popul�ris kateg�ria.
pl: Kisp�l �s a Borz, Kiscsillag, Red Hot Chili Peppers, Heaven Street Seven, Radiohead, White Stripes, Man�kken Proletarz, The Idoru, The Cure,

Alternat�v-metal:

Az alternat�v-metal kialakul�sa a 90-es �vekre tehet�. Ahogy a Jane' Addiction, �gy az 1990-es �vek elej�nek heavy metal gy�kerekkel rendelkez� legn�pszer�bb csapatai k�z�l sokan szorultak az "alternat�v metal" felirat� dobozba. A c�mk�t az el�ad�k sz�les k�r�re alkalmazt�k, akik k�l�nb�z� st�lusokkal �tv�zt�k a metalt, �s nem is mindig az alternat�v rockkal. Alternat�v metalnak nevezt�k t�bbek k�z�tt a Seattle-i grunge sz�nt�rr�l az Alice In Chainst, a noise rock be�t�s� White Zombie-t �s m�s, t�bbf�le st�lusb�l mer�t� csapatokat. A Faith No More jazz, punk, funk, metal �s hip-hop elemekkel kombin�lta alternat�v rockzenei vil�g�t. Az alternat�v metal band�k els� hull�ma keverte a heavy metalt a prog rockkal (Jane's addiction, Primus), garage punkkal (Soundgarden, Corrosion of Conformity), funkkal (Faith No More, Living Colour), rappel (Faith No More, Biohazard), industriallal (Ministry, Nine Inch Nails), world musiccal (Sepultura).
Mostan�ban
pl: Alice In Chains, Foo Fighters, Godsmack, Faith No More, Soundgarden

Beat:

A hatvanas �vekben a jazzel szembefordul� (b�r j�r�szt abb�l is mer�t�), n�pzenei elemekkel is kevered� sz�rakoztat�-zenei st�lus, ill. ir�nyzat, melynek jellegzetess�ge az �temek elej�nek hangs�lyoz�sa (beat), a penget�s (elektromos) hangszerek el�t�rbe ker�l�se, a sz�veg �s az �nekhang szerep�nek fokoz�d�sa. M�g a fi�k a git�rh�rokat szaggatt�k, addig a l�nyok romantik�ra �h�toztak. A 60-as �vek l�gyabb, dallamosabb zen�j�t n�gy liverpooli gombafej� hozta divatba. Dalaik a szerelemr�l, sz�ps�gr�l, szabads�gr�l sz�ltak, f�lbem�sz� dallamokkal. Mivel j�k�p�ek is voltak, a l�nyok s�rtak a boldogs�gt�l, hacsak r�juk pillanthattak. Minden id�k legh�resebb �s legsikeresebb egy�ttese, a Beatles. Lemezeiket a vil�g minden sark�ban keresik m�g ma is. Akinek eredeti Beatles lemeze van, nem igen akar megv�lni t�le, hi�ba a szuper hi-fi szerel�s. John Lennon (ritmusgit�r, zongora, �nek), Paul McCartney (basszusgit�r, zongora, �nek), George Harrison, �s Ringo Starr (dob) olyan magasra tett�k a k�nny�zenei m�faj m�rc�j�t, amelyet az�ta sem nagyon tudott senki megugrani. Remek�l haszn�lt�k a m�di�t, amely �j lehet�s�geket vitt a zeneiparba. Az els� film, amely egy zenekarr�l sz�lt, nekik k�sz�nhet�: A S�rga tengeralattj�r�. A film k�zelebb hozta ezt a vil�got azokhoz is, akik nem juthattak el koncertjeikre, �s bepillanthattak a kulissz�k m�g�. A vil�gnak meg kellett tanulnia, hogy mi az, hogy "rajong�". Amerre csak mentek, fell�ptek, sz� szerint t�meghiszt�ria alakult ki. �k voltak az els�k, akiknek a koncertj�n biztons�gi �r�k vigy�zt�k a zen�szeket, mert a t�meg sz�tt�pte volna �ket a nagy im�datban. Az egy�ttes 1970-ben felbomlott, de tagjai sikeresen tudtak sz�l� karriert is befutni. �k azok, akik el�sz�r kaptak nemesi c�met a zen�j�k �s munk�ss�guk elismer�sek�nt Angli�ban - lovagg� �t�tte �ket a kir�lyn�. Sajn�latos m�don ketten m�r nem �lnek, �s John Lennon hal�la tov�bb sz�totta a k�r�l�tt�k kialakult legend�t, hiszen �t lel�tte egy nem norm�lis, de Paul McCartney ma is akt�van dolgozik, koncertezik. A 70-es �vekben a vietnami-amerikai h�bor� olyan st�lust hozott l�tre a beatzene m�faj�n bel�l, amely m�r komolyabb, politikai t�m�j� dalokr�l sz�lt. M�ig legh�resebb k�pvisel�je Bob Dylan, aki egy sz�l git�rral k�pes volt l�zba hozni hallgat�s�g�t, mert sz�vegei olyan tartalm�ak voltak, amelyek a h�bor� ellen, a rasszizmus ellen �r�dtak. T�megek �nekelt�k himnuszszer�en ezeket a politikai t�ntet�seken.
pl: Beatles

Boogie-rock:

A ritmus, amely a 40-es �vek jazz-zongora-st�lus�b�l, a boogie-woogie-b�l (ahol a jobb k�z blues figur�kat j�tszik, m�g a bal szab�lyos ritmusr�l gondoskodik) sz�rmaztathat�. A git�rosok a "Boogie" sz� hallat�n egyb�l Lynyrd Skynyrd ill. ZZ Top ritmusokra gondolnak. A Young tes�k band�j�nak teljesen egyszer�, sallangokt�l mentes boogie rock muzsik�ja kereszt�l-kasul bej�rta a f�ldgoly�t, az AC\DC-vel, emberek milli�i buliztak �s buliznak a muzsik�jukra. A boogie rock a heavy blues-rock egyik �ga a '60-as �vek v�g�n.
pl: AC\DC, Airbourn, ZZ Top, Jackyl, Lynyrd Skynyrd

Boogie-woogie (bugivugi):

A boogie-woogie az 1920-as �vekben Chicagoban, a bluesb�l kialakult, de ann�l �ltal�ban gyorsabb, hangszeres/zongora j�t�kst�lus �s t�ncfajta. Az eredeti Boogie els�sorban zongor�ra �s nem �nekhangra �r�dott zenedarab volt. K�zvetlen hat�ssal voltak r� a kor�bbi Jazz ir�nyzatok, legf�k�ppen a Blues, de itt m�r a dallam felgyorsult, felvillanyoz�dott �s a zenei soksz�n�s�g eredm�nyek�ppen megsz�let� Boogie, amelynek makacs ritmusai �s r�vid dallammot�vumai a folyton utaz�, v�ndorl� feket�k f�l�nek oly ismer�sen cseng� vonatzakatol�st adt�k vissza, r�vid id� alatt megh�d�totta Amerik�t. L�nyege az er�sen hangs�lyos �s �lland�an ism�tl�d� akkordok, valamint a zongorista bal kez�vel megsz�laltatott ritmusok. Jimmy Yancey-t, aki az USA vas�th�l�zat�nak g�cpontj�ban, Chicag�ban sz�letett, szokt�k a Boogie feltal�l�jak�nt tisztelni, legal�bbis abban az �rtelemben, hogy � teremtette meg ennek a zenei st�lusnak igazi egy�nis�g�t. Ez �gy 1925 t�j�n t�rt�nt. Clarence Smith, akire magasn�v�se miatt a "Pine Top" g�nynevet ragasztott�k, eg�szen egy�ni balkezes Boogie-st�lust fejlesztett ki. Albert Ammons, Maede Lux Lewis, a Honky Tonk Train Blues zeneszerz�je �s Charlie Cow Cow Davenport a Boogie �tt�r�inek tov�bbi h�rom k�pvisel�je. Zene ritk�n volt ilyen �t�t� erej� a Jazz haz�j�ban. 1938-ban j�tt igaz�n divatba, �s k�s�bb mint zene �s t�rsast�nc jelent�s hat�ssal volt a rock and rollra.
pl: Meade Lux Lewis, Joe Turner, Bugle Boy, George W. Thomas, Clarence Smith, Albert Ammons

Black-metal:

A black metal els� hull�ma Eur�p�ban alakult ki az 1980-as �vek els� fel�ben a sv�jci Hellhammer �s Celtic Frost, valamint a sv�d Bathory vezet�s�vel. A m�faj elnevez�se a Venom 1982-es album�nak c�m�b�l (Black Metal) sz�rmazik. A nyolcvanas �vek v�g�n els�dlegesen Skandin�vi�ban kelt �letre a m�sodik hull�m az olyan zenekarok r�v�n, mint a norv�g Mayhem, Burzum �s Emperor. A black metal st�lusilag �s a produkci� min�s�g�t tekintve is meglehet�sen v�ltozatos, hab�r a legt�bb zenekar a "k�rog�", morg� �nekre, az er�sen torz�tott git�rokra �s a s�t�t atmoszf�r�ra helyezi a hangs�lyt. A Darkthrone dobosa Fenriz �gy magyar�zza: "Volt valami, amit a produkci�val, a dalsz�vegekkel, az �lt�zk�d�s�kkel ki akartak fejezni, az elk�telezetts�g, hogy cs�f, nyers, fenyeget� dolgokat csin�ljanak. Nem volt egy �ltal�nosan elfogadott hangz�s." A s�t�ni t�m�k megszokottak a black metalban, b�r sok zenekar az �si pog�nys�gb�l mer�t ihletet, a kereszt�nys�g el�tti id�k �rt�keihez val� visszat�r�st hirdetve.
pl: Cradle of Filth, Dimmu Borgir, Venom, Mayhem, Burzum, Dracena, Shadow, Bathory, Bornholm, Turulv�r stb.

Blues:

A rock egyik alapja a blues, ezzel a lass�, de ann�l sz�nesebb zenei vil�ggal. Egyszerre k�t�tt �s egyszer� forma, amelyet ihletett �nekl�s �s improvizat�v j�t�kst�lus jellemez. Manaps�g rengeteg alm�faja van, ak�rcsak a jazznek. Az Egyes�lt �llamokban alakult ki, valamikor 1870 k�r�l. Meg kell eml�tenem, hogy vannak olyan szak�rt�k, akik m�r harminc �vvel kor�bbra is dat�lj�k, de ezek csak a pr�b�lkoz�sok, egy-k�t blues jelleg� zene val�ban lehetett ekkor. A legt�bb zenekutat� �ltal elfogadott id�pont az XIX. sz�zad m�sodik fele. Mint eml�tettem, az els� bluesok igazi n�pdalok voltak, melyeket az afro-amerikai munk�sok a hagyom�nyaik alapj�n adtak el�, de m�r nem a tradicion�lis afrikai hangszereket haszn�lt�k, vagy nem csak azokat. A korai el�ad�k �nek�ket leggyakrabban sz�jharmonik�n, a m�r eml�tett bendzs�n vagy git�ron k�s�rt�k, de hangszerr� v�ltak m�g a mos�tekn�, botok, �s csontok is. K�s�bb, az elektronikus hangszereket is felhaszn�lt�k, de ez m�r a XX. sz�zad m�sodik harmad�ra jellemz�. A kezdeti id�szakban, (XIX.sz.)a k�t legkiemelked�bb blues-�nekes k�t n� volt: Gertrude Ma Rainey �s Bessie Smith.

A blues rockon �t megtal�ljuk a magyar n�pzen�ben is, ez nem m�s, mint a keserg�. A blues ugyanis, dalban elbesz�lt panasz, a t�mav�laszt�s is ennek megfelel�en alakul. A h�tlens�g, betegs�g �s hal�l t�m�i mellett a bluesban a korabeli Amerika feket�inek (rabszolg�inak) h�tk�znapi viszontags�gai sz�lalnak meg, a robot, a menek�l�s v�gya, az �let kegyetlens�ge, nyomor�s�ga. Zenei st�luss� a XX. sz�zadra n�tte ki mag�t, amikor m�r t�bb alm�fajt k�l�nb�ztetnek meg a blueson bel�l. �rdekess�g, hogy a blues �s a country rokon m�fajok, mert mindkett� gyakorlatilag n�pzene. K�l�nbs�g az eredetben van. A country a telepesek m�faja, a blues a behurcolt rabszolg�k�, �s azok lesz�rmazottai�. Mivel egy�tt �ltek, hat�ssal voltak egym�sra, ugyanazokat a hangszereket haszn�lt�k, gyakran m�g a dallamvil�guk is hasonl� volt. Sokszor m�g a kiad�k is �sszekevert�k a kett�t. Ez nem is csoda, ha figyelembe veszz�k, azt, hogy a vil�g minden t�j�r�l �rkez� szerencselovagok, is magukkal hozt�k a saj�t kult�r�juk term�keit. Ma is tal�lunk Amerik�ban �r, sk�t, brit, francia, spanyol, �s egy�b lesz�rmazottakat, betelep�lteket.

Kezdetekkor nem voltak �les hat�rok, az egyes m�fajok k�z�tt. Az �les hat�r el�sz�r a h�szas �vek m�sodik fel�ben, kezd megjelenni, amikor m�r a kiforrott jellemvon�sok j�l elk�l�n�thet�k, �s a t�bbi m�fajb�l, csak sz�nes�tik a reperto�rt az egyes el�ad�k. A blues mindig kiss� szomork�s, n�hol sz�kimond�, �s lass� ritmus� zene. Ezek a jellemz�k, a kereszt�ny spiritu�l�kkal, �s az eur�pai ballad�kkal mutatnak rokons�got. Ebben a korszakban ugyanis a rabszolga-felszabad�t�s mellett a kereszt�nys�g is gyorsan terjed, a vall�si �nekek pedig hat�ssal vannak a fekete zen�szekre is. Itt is t�bb el�gaz�s van, a legismertebb tal�n a gospel (vagy Godspell). Egy l�nyeges dolgot azonban tiszt�zni kell, a spiritu�l�, �s a gospel vall�si, a blues vil�gi zene. Term�szetesen, mindkett� hat�ssal volt, �s van a m�sikra, �s a blues is belesz� a sz�vegbe vall�si tartalmakat, azonban alapvet�en vil�gi m�faj.

Ter�letileg is kett� lehet v�lasztani a bluest �s k�t f� �g�t. Chicago, �s a k�z�p amerikai ter�letek, a Missisipi k�rny�ke, a leger�sebb vonal, a chicagoi volt. Egyik vall�sosabb, ez a d�li �g, a m�sik ink�bb vil�gias, ez az �szaki. A sz�vegek, is ehhez igazodtak, �s az amerikai irodalom r�sz�t k�pezt�k, �s k�pezik ma is. Mint a n�pdalok, sz�jr�l sz�jra, f�lr�l f�lre terjedtek. Ez az oka annak, hogy egy-egy sz�veget, t�m�t a k�l�nb�z� el�ad�k m�sk�pp t�laltak.

Ha m�r az el�ad�kn�l, �s szerz�kn�l tartunk, �lljon itt n�h�ny n�v: Big Bill Broonzy �s a Son House, Robert Johnson, az els� nagy gener�ci� k�pvisel�i, t�l�k lest�k el a m�r le�rt m�don az ifjabbak, Muddy Waters vagy Howlin' Wolf. Magyarorsz�gon csak az 1940-es �vekben jelent meg a blues, pont abban az id�szakban, amikor a nagyv�rosi blues kialakult, villanygit�rral, �s egy�b elektromos hangszerekkel. A Magyar R�di�ban hangzott el n�h�ny blues felv�tel hanglemezr�l. Ebben az id�ben, szinte kiz�r�lag jazz zen�szek j�tszottak blues dalokat.

pl: Gertrude Ma Rainey, Bessie Smith, Big Bill Broonzy, Son House, Robert Johnson, Muddy Waters, Howlin' Wolf

Blues-rock:

A blues-rock el�fut�ra �s szinte megalap�t�ja Janis Joplin volt. A trad�cion�lis blues �s a rock and roll elemeit egyes�t� hibrid m�faj, amely f�leg az elektromos git�r j�t�k�ra helyezi a hangs�lyt az akkusztikus git�r, illetve a sz�jharmonika helyett. Gy�kerei a Chicago blues st�lusig ny�lnak vissza, ami a delta-blues-al ellent�tben 12-�temmel dolgozott 6 helyett, �s gyakran alkalmazott improviz�ci�kat is. �n�ll� m�fajk�nt Magyarorsz�gon, csak a hetvenes �vekben v�lt a Hobo Blues Band 1978-as megalakul�s�val egy id�ben. A nyolcvanas �vekben meger�s�d�tt, �s a m�faj saj�toss�gait kihaszn�lva igen gyakran a rejtett mondanival� is eljutott az �rt� k�z�ns�ghez. A magyar el�ad�k k�z�l sokan kiv�vt�k a vil�gban is az elismer�st. Ha megeml�tj�k F�ldes L�szl� Hobo, Boros Gy�rgy, Hagy� B�la, Ferenczi Gy�rgy, T�r�k �d�m, De�k Bill Gyula, P�ka Egon, T�trai Tibor, Tak�cs Tam�s (eln�z�st, ha valakit kihagytam) nev�t, zen�sz k�r�kben b�rhol a vil�gon elismer� b�lint�sokat kapunk v�laszk�nt.
pl: Status Quo, Suzie Quatro, Jerry Garcia Band, Hobo Blues Band, De�k Bill Blues Band, Vikid�l Blues Band, Tak�ts Tam�s Blues Band

Country-rock:

A country zene az Amerikai Egyes�lt �llamok d�li �llamaiban, �s az Appalache-hegys�g ter�let�n kialakult zenei st�lus. A hagyom�nyos n�pzene, a kelta zene �s a gospel keveredik benne. A st�lus az 1920-as �vekben kezdett elterjedni a kiss� degrad�l� hillbilly zene n�ven, majd az 1970-es �vekt�l a country �s a western zene kifejez�seket kezdte haszn�lni a k�znyelv. Erre �p�l a country-rock st�lus, amely t�bbnyire a country-t �s a rock zen�t egyes�ti.
pl: Magyar: Fonogr�f
K�lf�ldi: Gram Parsons, Poco, Allan Lopes & The West Coast Country Band, Eight Miles High, Eagles, Neil Young, Kinky Friedman, Smokie, Blue River

Dallamos-rock: -saj�t

A rock zene egyik dallamosabb v�ltozata, amely tetszet�s, k�nnyen megjegyezhet�, dallam-k�zpont� sz�vegekkel rendelkezik, mellyet j� hallani a f�lnek.
pl: Zanzib�r, Bon Jovi, Bikini, Gener�l, Universal, Juventus, Color

Death-metal:
(a h�h�r)

A thrash hamar t�bb extr�m metal m�fajra kezdett sz�tv�lni. Az Allmusic szerint, a Slayer: Reign in Blood albuma "szinte egymaga inspir�lta a death metal m�fajt (legal�bbis az Atlanti-�ce�n amerikai oldal�n)". A NWOBHM zenekar Venom szint�n fontos el�fut�r volt. A death metal mozgalom az �ce�n mindk�t partj�n felhaszn�lta az "istenk�roml�s" �s a "s�t�nizmus" elemeit, mint ahogy az eml�tett el�ad�k. Felt�telez�sek szerint a death (magyarul hal�l) metal kifejez�s a Death Metal c�m� dalb�l sz�rmazik, a Bay Area-i Possessed zenekar Seven Churches (1985) album�r�l. A death metal hasznos�totta a thrash �s a hardcore sebess�g�t �s agresszi�j�t, olyan dalsz�vegekkel �sszeforrasztva, melyek a Z-kateg�ri�s kaszabol�s mozifilmekre jellemz� er�szakra �s s�t�nizmusra koncentr�ltak. A death metal �nek tipikusan zord. Ide tartozik a torokb�l felt�r� "hal�lh�rg�s", az �les hang� �v�lt�s �s egy�b szokatlan technik�k. A m�lyhang�, agressz�v �nekst�lus mellett lehangolt, er�sen torz�tott git�rok �s az extr�mgyors dobol�s jellemz�, gyakran sz�lsebes l�bdobokkal, puszt�t� �temekkel (blast beat) �s szink�p�l�ssal. Jellemz� a gyakori temp� �s ritmusv�lt�s is.
pl: Magyar: Age of Agony, Angeldeath, Angelus, Darktempered, Dim Vision, Watch My Dying
K�lf�ldi: Mythic, Amon Amarth, Aborted, Angel Corpse, At The Gates, Atrocity, Azarath stb.

Doom-metal:

A m�faj az 1980-as �vek k�zep�n bukkant fel olyan zenekarokkal, mint a kaliforniai Saint Vitus, a marylandi The Obsessed, a chicagoi Trouble �s a sv�d Candlemass. A doom metal mozgalom elutas�totta m�s metal m�fajok sebess�gm�ni�j�t, vontatott� lass�tva a zen�t. A doom metal gy�kerei a korai Black Sabbath albumokig vezetnek vissza, �s a st�lus mindazt megtestes�ti a dalsz�vegekben �s a zenei megk�zel�t�sben, amit a Sabbath �s olyan kort�rsai, mint a Pentagram �s a Black Widow k�pviseltek. A The Melvins szint�n jelent�s hat�ssal volt a doom metalra �s sz�mos alm�faj�ra is. A metal sok egy�b v�ltozat�hoz k�pest a doom zenekarok a dallamra, a melank�likus temp�ra �s a temet�i hangulatra helyezik a hangs�lyt.
pl: Magyar: Autumn, Black fever, Burial Stone, �r�m, Wall of Sleep, Doomsday, Excidium, Libra, Magma
K�lf�ldi: Revelation, Reverend Bizarre, Saturnus, Silent Winter, Solitude Aeternus, Thunderstorm, The Eternal

Experimental-rock_experiment�lis-metal:

Ahogy a n�v is mutatja, az experimental (k�s�rleti) rock elt�volodik a bev�lt form�kt�l. Alapvet�en ellene van a megszokott str�fa-refr�n-str�fa alkalmaz�s bev�lt szok�s�nak. Szabad �s innovat�v muzsika ez, melyben a szab�lyok megker�l�s��, az improvizat�v el�ad�sm�d�, nehezen �tl�that� sz�vegek� (ha van sz�veg egy�ltal�n), furcsa kompoz�ci�s �s ritmikai megold�sok� a f�szerep. pl: Glenn Branca

Extr�m-metal:

E sz�ls�s�ges metal t�lz� �s k�l�nleges kem�nys�g�vel, egy �j st�lust teremtett, amely rendk�v�li �s v�gletes.
pl: Carcass, Slipknot, Lordi, Peraspera, Sin Of Kain, Stopyt, Dark Funeral, Testament

Folk-rock_folk-metal (n�pi rock):

A folk metal az 1990-es �vek elej�n alakult ki. Els� k�pvisel�j�k a Newcastle-i sz�khely� Skyclad egy�ttes, tulajdonk�ppen �k a st�lus megalkot�i. Kor�bban is l�tezett m�r hasonl� st�lus, a folk-rock, amely a folkos n�pzene �s a rock zene kevered�s�b�l alkult ki. Eur�p�ban, de haz�nkban k�l�n�sen n�pszer� manaps�g a folkos dallamokkal kevert heavy metal. A metal zen�ben haszn�lt alaphangszerek mellett jellemz�en akusztikus �s tradicion�lis n�pi hangszereket (pl.: heged�t, dorombot, furuly�t, dud�t) szerepeltetnek dalaikban, melyeknek t�m�ja a term�szet sz�ps�ge, a pog�ny hagyom�nyok tisztelete, a k�z�s mulats�gok vagy vit�zi csat�k feleleven�t�se. A legt�bb folk metal zenekar megjelen�s�ben, a pog�ny id�kre utal� korh� ruh�zat visel�s�ben is �polja a hagyom�nyokat. A st�lus egyik megteremt�je az 1990-es �vekben t�nyked� brit Skyclad �s az �r Cruachan volt, b�r a legjobb folk metal band�kat manaps�g nem a kelt�k lesz�rmazottai, hanem Finnorsz�g fiai �s l�nyai alkotj�k.
pl: Magyar: Kormor�n, Dalriada, Szk�tia
K�lf�ld�n: Skyclad, Cruachan, Jethro Tull, Blackmore's Night, Korpiklaani, Tyr, Arkona, Finntroll, Ensiferum, Turisas, Eluveitie stb.

Glam-rock_glam-metal (b�jos metal) vagy Hair-metal:

A"glamour rock" r�videbb form�ja, n�hol az USA-ban Glitter-rockk�nt eml�tik. A hair metal st�lusvil�g�t a pop orient�lt heavy metal �s hard rock el�ad�k alkott�k a 80-as �vekben. Nem t�l bonyolult, hangos, ar�n�kat megt�lt� zen�j�k kieg�sz�lt egy l�tv�nyos megjelen�ssel, mely az Mtv �r�ban szinte k�telez� volt. Szegecses ruh�t viseltek, er�s makeupot haszn�ltak, hajuk hossz� volt �s tup�rozott. Megjelen�s�k fontosabb volt, mint a zen�j�k. Bizarr sz�vegekkel, kisminkelt, csillog� jelmezekben vir�t� el�ad�kkal sokkolta a k�z�ns�get, els�sorban az angolsz�sz ter�leteken. Egy a 70-es �vek elej�n vir�gz� st�lust jelent, amely k�s�bb meleg hangz�sa �s m�g melegebb �lt�zk�d�si st�lusa miatt h�tt�rbe szorult. Megsz�laltat�i igen androg�n hat�st ny�jtottak. A glam rock a rockzene egyik st�lusa, amely a korai 70-es �vekben, a poszt-hippi korszakban ker�lt el�t�rbe. Javar�szt angol egy�ttesek �ltal �rte el a tet�pontj�t 1971 �s 1973 k�z�tt. H�res el�ad�k voltak: a T. Rex, a Slade, a Queen, a Roxy Music, a The Paperhund, a Mott the Hoople, a Sparks �s a Mud. K�s�i korszakukra j� p�lda a KISS egy�ttes. Amerik�ban kev�s n�pszer�s�get �rt el ez a st�lus, azt is javar�szt New York, Detroit �s Los Angeles k�rny�kein. Amerikai glam rock el�ad�k voltak a New York Dolls, Alice Cooper �s a Wayne County. Ez a m�faj nem a komolys�gr�l, sokkal ink�bb a bulikr�l, j�kedvr�l, felh�tlen �lvezetekr�l sz�l, nem felt�tlen�l kell viccbe, vagy t�lzott giccsbe fordulnia. A glam metal a heavy metal egyik zenei ir�nyzata, mely az 1970-es �vek v�gi Amerik�ban keletkezett a glam rock �s a heavy metal kevered�s�vel. A f�sodorbeli rock domin�ns ir�nyzata volt az 1980-as �vekben �s az 1990-es �vek elej�n. Az ir�nyzatot szokt�k � �gy a kritikusok mint a rajong�k � hair metalnak is h�vni. A kifejez�st az MTV kezdte n�pszer�s�teni, utalva az el�ad�k jellegzetes hajviselet�re (hossz�, borzolt haj). A rajong�k ma legink�bb a glam metal elnevez�st haszn�lj�k, m�g n�pszer�s�ge tet�fok�n leggyakrabban heavy metalnak vagy egyszer�en metalnak h�vt�k. A glam metalra jellemz� a hedonista zenesz�vegek, a t�ma gyakran a szex, a szesz �s a k�b�t�szer, az els�hull�mos zenekarokn�l n�mi okkultizmust is belekeverve. Zeneileg a glam metal dalokra jellemz� az eltorz�tott al�fest�s git�rral, illetve a perg� git�rsz�l�k, himnikus k�rusbet�tek, kem�ny dobol�s, al�fest�s basszussal. Mindezek egy�ttesr�l egy�ttesre v�ltoznak, �s f�ggenek a korszakt�l is, amelyben alkottak. Sok el�ad� h�res�lt el z�ll�tt �letm�dj�r�l, hossz�, felborzolt haj�r�l, smink haszn�lat�r�l, rik�t� ruh�k �s kieg�sz�t�k viselet�r�l, melyek bizonyos fokig az 1970-es �vek Angli�j�b�l ered� glam rock ir�nyzatnak is ismertet� jegyei.
E st�lusba sorolt el�ad�k: T. Rex, Slade, Roxy Music, The Paperhund, RATT, Pretty Boy Floyd, Dokken, Cinderella, Europe, Hanoi Rocks, Danger Danger, Def Leppard, Whitesnake Van Halen, M�tley Cr�e, David BoWie, KISS, Tigertailz, Poison, Wrathchild, MADAM X, Extreme, Twisted Sister

Glitter-Rock: - saj�t

Hasonl�, mint a glam rock, - de ann�l csillog�bb - csak itt tudatosan t�rekedtek a tin�dzser arcra, a l�tv�nyos megjelen�sre �s a tup�rozott hajra. Nem annyira kifinomult, mint a glam-rock. K�pvisel�: Gary Glitter.

Gothic-metal=Goth-metal=G�tikus-metal=G�tikus-rock=Szimf�nikus-metal=Szimf�nikus-rock =Neoklasszikus-metal=Opera-rock=Opera-metal:

Megnevez�s alatt azt a heavy metal alapokon nyugv� zen�t �rtj�k, ami szimfonikus elemeket is tartalmaz. Eur�p�ban az 1990-es �vek elej�n - j�r�szt a Celtic Frost hat�s�ra - a doom/death metal f�zi�j�val brit zenekarok, mint a Paradise Lost, a My Dying Bride �s az Anathema l�trehozt�k a jellegzetes kett�s �nekkel k�s�rt gothic metal st�lust, ahol a death metalb�l �tvett m�ly "hal�lh�rg�st" tiszta n�i �nekhang k�s�ri.
Legismertebb k�vet�ik Norv�gi�b�l a Theatre Of Tragedy, a Trail Of Tears �s a Tristania. Amerik�b�l a Type O Negative a st�lus legelismertebb k�pvisel�je. A sv�d Therion komolyzenei k�s�rleteinek k�sz�nhet�en azt�n szimfonikus metal (egy dallamosabb �s popul�risabb st�lus) mozgalomm� alakult a gothic metal olyan csapatokkal, mint a holland Within Temptation, a liechtensteini WeltenBrand, vagy az ausztr�l Virgin Black vagy.
Ezek a zenei elemek hasonl�ak a klasszikus szimf�ni�kban haszn�latosakhoz. A szimfonikus metal megnevez�s jel�l egy meghat�rozott zenei m�fajt a metal kateg�ri�j�n bel�l, de haszn�lj�k kieg�sz�t� tagk�nt m�s met�lm�fajok megnevez�s�hez is. A m�faj azokra az egy�ttesekre vonatkoztathat�, akik keverik a k�l�nb�z� metal-nemeket, de zen�j�k k�z�s jellemz�i a n�i vok�l �s a klasszikus, "oper�s" t�m�k, amit�l a zene szimfonikus jelleget kap, ilyen pl: az Evanescence is.
A szimfonikus metalt gyakran nevezik m�g opera-metalnak, opera-rocknak zenei gy�kerei pedig a gothic metalig, a power metalig �s a klasszikus zen�ig ny�lnak. A gothic metal alapjait az 1990-es �vek elej�n a brit doom-death metal nagys�gai, a Paradise Lost �s a My Dying Bride tett�k le. A g�tikus katedr�lisok h�v�s s�t�tj�t id�z� zen�hez a death metalosan h�rg� f�rfi �s a l�gyan dallamos n�i �nek "sz�ps�g �s sz�rnyeteg" t�pus� kett�se t�rsult. F�leg norv�g �s holland zenekarok alkalmazt�k el�szeretettel ezt a formul�t, �s teremtettek �j zenei sz�nteret Eur�p�ban a '90-es �vek m�sodik fel�ben. Napjainkban az eredeti st�lus kihal�ban van, lassan felold�dott m�s ir�nyzatokban. Elhagyva a h�rg�st n�h�nyan a szimfonikus metallal �tv�zt�k hangz�sukat, m�sok a dark rock hangz�sok fel� nyitottak.
pl: Evanescence, Gy�ngyv�r, Nightwish, Therion, Epica, Blackthorn, Artrosis, Nightfall, Ordo Funebris, Whitin Temptation, Sirenia, Mandragora Scream, Tristania, LunaAeterna, Lunatica, Artanys, Todesbonden, Xandria, Demether, Theatre Of Tragedy, Trail Of Tears, Type O Negative, WeltenBrand, Virgin Black.
stb.

Grindcore:

A hardcore punk extr�mebb v�ltozata. A grind, azaz grindcore a '80-as �vek k�zep�n alakult ki; olyan band�k h�vt�k �letre a st�lust mint a Napalm Death, Carcass �s Anal Cunt, hogy csak n�h�nyat eml�tsek a m�faj nagyjai k�z�l. A grindcore gy�kerei a hardcore-punkban �s a korai death met�lban leledzenek. A c�l az volt, hogy ezekn�l is sokkalta gyorsabb �tem�, "dar�l�sabb" zen�t kre�ljanak. Puszta sebess�g�re tekintve a jelenleg l�tez� zenei st�lusok t�lnyom� r�sz�t messze t�lsz�rnyalja, ennek ellen�re �rzelmi spektruma m�gis sokkal nagyobb, mint az �tlag hallgat� elv�rn�. A grind sz�mok jellegzetesen vel�s, l�nyegret�r�, r�vid, egyszer�, �s agressz�v szerzem�nyek, itt teljesen felesleges brav�ros technikalit�st keresni. Jellemz�je a puszt�t� cs�pl�s,az ord�t� vok�l, r�vid, gyors, z�z�s sz�mok v�ltozatoss�ga k�ts�gbevonhatatlan, hisz a r�gi, mocskos hardcore punk �si primitivit�s�t�l egy olyan szintre fejl�d�tt, ahol a death �s thrash hat�sok mellett doom, elektronika, noise, �s sz�mtalan m�s st�lust belekevernek, ezzel is igazolva a grind rugalmass�g�t. A sz�vegek nagyon brut�lisak, �ltal�ban politikai t�m�j�ak. Kreativit�st�l �s �rtelemt�l mentes zenei d�hkit�r�s, ez egy saj�tos, sz�ls�s�ges, �s kompromisszummentes st�lus. pl: Gwar, Spasm, Napalm Death, Din-Addict, Crowpath, Mumakil, Scum, Fist In Fetus

Grunge:
(angolul: piszok, mocsok)

A grunge k�nny�zenei st�lus gy�kereit �s kezdeteit az amerikai underground mozgalomban kereshetj�k. A Seattle Sound-k�nt is emlegetett alternat�v rock ir�nyzat �tv�zi �s tov�bbgondolja a rock, punk, hard rock �s az indie rock alapokat. Megjenen�se a nyolcvanas �vekre tehet�, Washington �llam, azon bel�l is Seattle k�rnyezet�re. H�ress� a kilencvenes �vek elej�n v�lt k�t meghat�roz� album, a Nirvana Nevermind �s a Pearl Jam Ten lemeze hat�s�ra. Sokan ennek tulajdon�tj�k a '80-as �vek rockzen�j�nek lez�r�s�t, �s a legutols� rockforradalomk�nt jellemzik.
pl: Nirvana, Pearl Jam, Sound Garden, Mudhoney stb.

Hardcore:=hc A fekete Bad Brains-t, a Henry Rollins-f�le Black Flag-et vagy a Minor Threat-et szok�s t�bbek k�zt a st�lus let�tem�nyeseinek tekinteni. A kifejez�st a legt�bben a D.O.A. zenekar Hardcore �81 album�nak c�m�b�l eredeztetik. Ezekre a band�kra mind jellemz� volt a korukhoz k�pest extr�m temp�j�, d�h�dten ordib�l�s vok�lokkal oper�l�, harap�s git�rhangz�s�, pog�zhat�, de fajs�lyos koncepci�, mint ahogyan ma is nagyj�b�l ennyivel lehet zeneileg defini�lni. pl: Sick Of It All, Evergreen Terrace, A Better Tomorrow, Born From Pain, Buried Inside, Cataract

Hard-rock:
(kem�ny-rock)

Jellemz�je egyfajta hangos, agressz�v git�rhangz�s �s a kor�bbin�l hangosabb ritmusszekci�. Kialakul�s�nak kulcsmozzanata volt az 1960-as �vek els� fel�ben az amerikai rock 'n' roll tal�lkoz�sa a korabeli brit blues-zal. A hard rock a rock and roll zene egyik t�pusa, melynek gy�kerei az 1960-as �vek gar�zs- �s pszichedelikus rock zen�j�b�l erednek. A riffekkel dolgoz� torz�tott git�rhangz�s, a dobok �s a basszus kem�ny alkalmaz�sa jellemzi. A legels� ilyen zen�t j�tsz� egy�ttesek: The Rolling Stones, Yardbirds, The Kinks, The Who �s Cream. Jellemz� volt zen�j�kre a blues-os t�mav�laszt�s, a hangos git�r �s ritmusk�s�ret.
pl: Queen, Deep Purple, Uriah Heep, Steppenwolf, Edda, LGT, Lord, Bikini, Rainbow, Kor�l, P.box, P.MOBIL, Yes, No, Piramis, V'MOTO-ROCK, Dinamit, Saxon, Black Sabbath, Thin Lizzy, The Who, The Sweet, Aerosmith, Rolling Stones stb.

Heavy-metal (kem�nyf�m vagy neh�zf�m):
"A metal megny�lt �s szemben�zett a k�lvil�ggal" - �rja Christe.

Hangos �s kem�ny hangz�s� rock zene (vagy egyszer�en csak metal) egy rock zenei m�faj, mely 1968 �s 1974 k�z�tt j�tt l�tre. A heavy metalt �letre h�v�, blues-rock �s pszichedelikus rock gy�kerekkel rendelkez� egy�ttesek git�r �s dobk�zpont�, vastag, kem�ny hangz�st alak�tottak ki, melyet er�s torz�t�s �s gyors git�rsz�l�k jellemeznek. A korai brit rockegy�ttesekre nagy hat�ssal volt az amerikai blues zene. Az 1960-as �vek k�zep�n olyan egy�ttesek, mint a The Rolling Stones �s a The Yardbirds sok - eredetileg akusztikus git�ron el�adott - klasszikus blues n�t�t vettek lemezre elektromos git�rral �s olykor gyorsabb temp�val. Ezekkel a zenei k�s�rletekkel az angol blues-alap� band�k - �s az �ltaluk inspir�lt amerikai egy�ttesek - kialak�tott�k azokat a st�lusjegyeket, melyek a heavy metal alapjait adj�k: k�z�ppontban a kem�ny akkordokb�l �p�tkez� hangos �s torz�tott git�rj�t�k. Ennek a megsz�lal�snak a n�pszer�s�t�s�ben kiemelked� szerepet j�tszott a The Kinks 1964-es sl�gere, a You Really Got Me. A git�rhangz�s fejl�d�s�ben jelent�s szerepe volt a git�rer�s�t�k feedback technol�gi�val szerelt �j gener�ci�j�nak. A The Kinks git�ros Dave Davies mellett m�s git�rosok, mint p�ld�ul Pete Townshend (The Who) �s Jeff Beck (Tridents, The Yardbirds) is k�s�rleteztek a feedback technik�val. Hogy az egyre hangosabb git�rral l�p�st tudjanak tartani, a dobosok is er�teljesebb megsz�lal�st, komplex �s szint�n hangos�tott megk�zel�t�st kezdtek alkalmazni, szemben a blues-rock - apr� dobfelszerel�seken el�vezetett - kezdeti maszatol�s dobol�si st�lus�val. Az �nekesek is hasonl�an m�dos�tott�k technik�jukat �s er�s�t�k�n kereszt�l n�velt�k �nbizalmukat, gyakran st�lusosabb �s dr�maibb el�ad�sm�ddal k�s�rve. A puszta hanger� tekintet�ben, f�k�pp az �l� koncertek eset�n, a The Who "min�l-nagyobb-�s-hangosabb - Marshall-falakat" haszn�lt. Az er�s�t� �s felv�teli technika egyidej� fejl�d�s�vel lehet�s�g ny�lt ennek a s�lyosabb megsz�lal�snak a sikeres lemezre pr�sel�s�re is. A blues-rock �s a pszichedelikus rock �sszeh�zas�t�sa k�pezte a heavy metal igazi alapj�t. A m�fajok �sszeolvaszt�s�nak egyik legnagyobb hat�s� egy�ttese a Cream tri� volt, akik massz�v, s�lyos hangz�st alak�tottak ki a git�ros Eric Clapton �s a basszusgit�ros Jack Bruce k�zti unisz�n� riffel�ssel, �s Ginger Baker dupla l�bdobj�val. Els� k�t nagylemez�ket, Fresh Cream (1966) �s Disraeli Gears (1967), az elj�vend� m�faj alapvet� protot�pusak�nt tisztelik. A Jimi Hendrix Experience bemutatkoz� albuma, az Are You Experienced? (1967) szint�n nagy hat�s� volt. Hendrix virtu�z technik�j�t sok metal git�ros igyekezett k�s�bb fel�lm�lni, �s az album legsikeresebb dal�t, a Purple Haze-t n�h�nyan az els� heavy metal sl�gerk�nt aposztrof�lj�k.
Kialakul�sa �s korai n�pszer�s�ge (1960-as �vek v�ge, 1970-es �vek eleje) 1968-ban a hangz�s, ami heavy metal n�ven lett ismert, kezdett �ssze�rni. Sok kutat� �s rajong� a Blue Cheer �ltal feldolgozott Eddie Cochran klasszikust, az 1968 janu�rj�ban megjelent Summertime Blues-t tartja az els� heavy metal dalnak. J�liusban h�rom korszakalkot� felv�tel j�tt ki: a Steppenwolf-t�l a Born to Be Wild a tipikus heavy metal dalsz�veg �sek�nt, a Yardbirds-t�l a Think About It dal - az egy�ttes utols� kislemez�nek B-oldal�r�l - Jimmy Page git�ros j�t�k�val, mely el�revet�tette azt a f�mes hangz�st, ami hamarosan h�rnevet szerzett neki, �s v�g�l az Iron Butterfly-t�l az In-A-Gadda-Da-Vida album, a 17 perces c�mad� sz�mmal, mely nagylemez az els�sz�m� jel�lt a legels� heavy metal album c�mre. Augusztusban a Revolution dal kislemez v�ltozata a The Beatles-t�l a maga er�teljes git�r �s dobhangz�s�val �j standardokat �ll�tott fel a torz�tott megsz�lal�s ter�n a sikeres el�ad�k k�z�tt.
A Jeff Beck Group - melynek vezet�je Jeff Beck, �ppen Page el�dje volt a Yardbirds git�rosi posztj�n - ugyanabban a h�napban jelentetette meg bemutatkoz� album�t, �s �gy a Truth szint�n jel�lt a legels� heavy metal album c�mre. Okt�berben adta els� koncertj�t Page �j egy�ttese, a Led Zeppelin. Novemberben a Dave Edmunds git�rossal fel�ll� Love Sculpture kiadta a Blues Helping lemezt, rajta Hacsaturj�n Kard t�nc�nak (Sabre Dance) l�ktet�, agressz�v �tirat�val. Szint�n ugyanebben a h�napban jelent meg a Beatles �gynevezett Feh�r Albuma, melyen a Helter Skelter hallhat�, az egyik legs�lyosabb hangz�s� dal, amit vezet� egy�ttes addig kiadott. 1969 janu�rj�ban jelent meg a Led Zeppelin bemutatkoz� nagylemeze �s a 10. helyig jutott a Billboard lemezelad�si list�j�n. J�liusban a Led Zeppelin a Cream-ihlette, de nyersebb hangz�s� Grand Funk Railroad power-tri�val j�tszott az Atlanta Pop Fesztiv�lon. A k�vetkez� h�napban egy m�sik Cream-gy�ker� power-tri�, a Mountain adott egy�r�s m�sort a Woodstock fesztiv�lon.
�sszel a Led Zeppelin II els� helyig jutott �s az album kislemeze, a Whole Lotta Love negyedik lett a Billboard poplist�j�n. A metal forradalom elindult. A Led Zeppelin hat�rozta meg a terjed� m�faj sarokpontjait Page er�sen torz�tott git�rj�t�k�val �s az �nekes Robert Plant dr�mai st�lus�val. M�s band�k a k�vetkezetesen egyre s�lyosabb, "tiszta" metal hangz�sukkal bizonyultak hasonl�an fontosnak a m�faj elfogadtat�s�ban. Ebb�l a szempontb�l 1970-ben megjelent lemezeikkel a Black Sabbath (Black Sabbath ill. Paranoid) �s a Deep Purple (in Rock) szerepe volt d�nt�. A Black Sabbath k�l�n�sen s�lyos hangz�st fejlesztett ki, r�szben a git�ros Tony Iommi kor�bbi �zemi baleset�nek k�sz�nhet�en, amikor az ujjai megs�r�ltek. Mivel a norm�l j�t�kra k�ptelen volt, Iommi-nak le kellett hangolnia a git�rj�t, hogy k�nnyebben le tudja fogni a h�rokat, �s csak a viszonylag egyszer� j�t�k�val megsz�laltatott er�teljes akkordokban b�zhatott. Korai �veiben a Deep Purple ingadozott a st�lusok k�z�tt, de 1969-re az �nekes Ian Gillan �s a git�ros Ritchie Blackmore a csapatot m�r a kialakul�ban l�v� heavy metal st�lus fel� vezett�k. 1970-ben a Black Sabbath �s a Deep Purple is komoly eredm�nyeket k�nyvelhetett el a brit list�kon a Paranoid valamint a Black Night dalokkal. Ugyanabban az �vben h�rom m�sik brit egy�ttes deb�t�l� albuma jelent meg heavy metal hangnemben: a Uriah Heep-t�l a Very 'eavy Very 'umble, az UFO-t�l az UFO 1, �s a Black Widow-t�l a Sacrifice. Hab�r �ltal�ban nem metal bandak�nt tartj�k sz�mon, m�gis a Wishbone Ash alkalmazta el�sz�r a k�tgit�ros fel�ll�st, amit a k�vetkez� gener�ci� sok metalegy�ttese vett �t. A Black Sabbath, Uriah Heep �s Black Widow �ltal haszn�lt okkult dalsz�vegek �s k�ls�s�gek k�l�n�sen inspir�l�nak bizonyultak; 1970-ben kiadott negyedik album�n a Led Zeppelin is el�t�rbe helyezte ezeket az elemeket.
pl: Ossian, Manowar, Hammerfall, Pokolg�p, Kalap�cs, Metallica, Iron Maiden, Depresszi�, Tankcsapda, TNT(the metal band), Overkill, Mercyful Fate, Masterplan Manilla Road, Metal Church, Running Wild, Savatage, Judas Priest, stb.

Indie-rock:

Az indie sz� az angol independent (f�ggetlen) sz�b�l sz�rmazik. A divat elvet�s�t jelenti. Mint szinte minden valamire is val� st�lus Nagy Britanni�b�l ered, �gy az indie is az 1980-as �vek elej�n ott kezdte h�d�t�s�t. Az indie kult�ra a legut�bbi �vekben �tvette a hippi-kult�ra sok jellemvon�s�t(hippik kb. 1960-as �vek �ta). Angli�ban a 80-as �vek korai szakasz�ban kezd�d�tt meg az indie zene kialakul�sa. Kezdetben a n�pszer� band�k, git�ron alapul� alternat�v rockkal emelkedtek ki. N�h�ny jelent�s indie egy�ttes a 80-as �vekb�l melyek befoly�solt�k a 90-es �vek rock t�rt�nelm�t: The Smiths, The Stone Roses, The Jesus and Mary Chain, a st�lusok k�z�l a shoegazing �s a britpop volt meghat�roz�, amely hatott r�juk. Az Egyes�lt �llamokban, amit indie-nek neveznek az a 70-es 80-as �vek �ltal befoly�solt alternat�v rock. Ekkor m�g f�k�pp a nyers torz�tott hangz�st jelentette. H�sker D�, The Pixies, Dinosaur Jr, Sonic Youth, Big Black, elk�l�n�ltek az egyetemi rock band�kt�l, mint p�ld�ul a R.E.M. vagy a 10,000 Maniacs, akik a sz�zad v�g�re �tp�rtoltak a nagy lemezkiad�khoz.
pl: Kate Ferencz, The Smiths, The Stone Roses, The Jesus and Mary Chain, R.E.M, 10,000(ten tauzend)Maniacs, H�sker D�, The Pixies, Dinosaur Jr, Sonic Youth, Big Black

Industrial-metal:
(ipari-metal)

A 80-as �vek rock-fajt�ja. Val�di, a f�m-iparb�l sz�rmaz� zajokkal oper�l. Egyik legfontosabb jellemz�je a zajos, torz�tott git�rhangz�s. N�h�ny industrial metal banda a heavy met�lra jellemz� git�rriffek k�r� �p�ti fel zen�j�t, m�sok enn�l j�val hars�nyabb sik�l�s git�rt�m�kat �rnak. �sszess�g�ben az industrial metal eset�ben a git�rok� a f�szerep, �gy pr�b�lj�k egybeolvasztani a metal �s alternat�v rajong�t�bort. A m�faj m�sik fontos eleme az elektronikus hangz�s �s a kem�ny, katon�s temp�, b�r ez ut�bbi nem krit�rium, f�leg a n�met band�kn�l figyelhet� meg.
pl: Ministry, Front 242(tuh�ndrid end forty tu), Treponem Pal, Dharma, Static-x,

Instrument�lis(hangszeres)-rock_instrument�lis-metal:

A zen�ben az instrumentum eredetileg zeneszersz�mot, hangszert jelentett, az instrument�lis pedig hangszeren el�adott zene volt. Jellemz�i: �nekhang n�lk�li, hangszereken el�adott zene, rock zenei elemekkel tiszt�n instrument�lis, improvizat�v "fusion" zen�t j�tszik meghat�rozott c�lt szolg�l
pl: Magyar: God is an astronauts, Rosa Parks, K3
K�lf�ldi: Apocalyptica, Godspeed you, Black Emperor, Guthrie Govan, Liquid Tension Experiment

L�rai-rock:-saj�t

Sz�vhez sz�l� dallamok rock k�rnyezetben. Tartalmazza a k�lt�szet kifejez� eszk�zt�r�t, a lelki�llapot kifijez�s�re sok �rzelemmel. Els�dleges t�m�juk az egy�n, az �n vil�ga, a bels� lelki vil�g. Jellemz� k�zponti hangszere szintetiz�tor vagy zongora, de jelen van a git�r is. K�pvisel�i: Demj�n Ferenc, Bal�zs Fec�

Metalcore: egy olyan zenei m�faj, amely �tv�zi a hardcore �s valamelyik met�lfajta jellemz�it. A mai st�lus forradalmas�t�ja val�sz�n�leg a Killswitch Engage volt. A metalcore-ban dallamos riffek, majd hirtelen v�lt�sok �s dar�l�sok k�vetkeznek egym�s ut�n. Az amerikaiakra eml�keztet� st�lus, mely n�hol rap-szer� zenei bet�teket tartalmaz. A st�lus a hardcore �s a metal jellegzetess�geinek kever�ke, f�k�nt a g�teborgi dallamos death metal �s az amerikai thrash metal bevon�s�val. Az �nek legt�bbsz�r a hardcore-ban megszokott �v�lt�s, de a kereskedelmileg sikeres amerikai csapatok egyszerre alkalmazz�k dalaikban a dallamos �nek �s az �v�lt�s kett�s�t. A mai metalcore mozgalom elind�t�i a Massachusetts-i hardcore sz�nt�rr�l sz�rmaz� zenekarok voltak, mint a Killswitch Engage, a Shadows Fall, az All That Remains, az Unearth. A sajt� ezeket a band�kat sokszor a New Wave Of American Heavy Metal kifejez�ssel illeti az olyan �jkori thrash metal csapatokkal egy�tt, mint a Lamb Of God, a God Forbid �s a Chimaira. Az ut�bbi p�r �vben a metalcore is alir�nyzatokra kezdett bomlani aszerint, hogy a csapatok a k�z�rthet�bb (�s kereskedelmileg sikeresebb) vagy a min�l extr�mebb megk�zel�t�st v�lasztott�k. pl: Killswitch Engage, Avanged Sevenfold, Shadows Fall, Unearth, All That Remains, Bridge To Solace, Dillinger Escape Plan, As I Lay Dying

Modern-rock: -saj�t

A korral halad�, a leg�jabb szellemi �s technikai v�vm�nyokat ismer� rock zene. A r�gebbi korok k�t�tts�geit el nem ismer�, vel�k szembehelyezked�. A leg�jjabb kor ig�nyeinek, divatj�nak megfelel� korszer� st�lus, szembesz�llva az el�z�vel �s bizonyos �rzelmi �ll�sfoglal�st is kifejezve. �jszer�, mai von�sokkal ruh�zt�k fel magukat. Radik�lisan �j�t�. pl:Muse, Franz Ferdinand

Nemzeti-rock (katonai-rock):

A nemzeti rock a rockzene egyik ir�nyzata. Zeneileg f�k�nt a rock �s a n�pzene kever�k�n alapul, de vannak kem�nyebb zen�t j�tsz�, magukat nemzeti met�lnak nevez� csapatok is. A nemzeti rock dalok f�leg a hazaszeretetr�l �s a nemzeti t�rt�nelemr�l sz�lnak, gyakoriak a katonadalok �s n�pdal-feldolgoz�sok. Gyakran �sszekeverik a m�fajt a skinhead zen�vel: ennek oka, hogy t�bb nemzeti rockegy�ttes skinhead zenekark�nt kezdte p�lyafut�s�t, illetve maga a st�lus is a 2000-es �vek elej�n vir�gzott fel Magyarorsz�gon, �gy �j fogalomnak sz�m�t. B�r �les hat�rvonal nincs a k�t st�lus k�z�tt k�z�ns�get tekintve sem - elmondhat�, hogy a skinhead zene egyszer�bb, monotonabb, gyorsabb temp�j� - ink�bb a punkhoz k�zel�t, mint a rockhoz.
pl: K�rp�tia, Hungarica, Romantikus Er�szak, Farkasok, Tigris, Magozott cseresznye, Eg�szs�ges Fejb�r, Nemzeti front

New-wave: - saj�t

Ami a punk ut�n j�tt. Tagadta el�dje (nihilizmus�t), �s visszahozta a popot. Mindent tagad�s, a t�rsadalmi norm�k �s �rt�kek teljes elvet�se, a l�t �rtelmetlens�g�nek, a cselekv�s hi�baval�s�g�nak hirdet�se, olyan felfog�s, vil�gn�zet, magatart�s, amely nem tiszteli, kig�nyolja, ki�br�ndultan rombolja a t�rsadalmi norm�kat �s �rt�keket, r�szv�telt nem tan�s�t�, l�ha viselked�s jellemzi.
K�pvisel�i P�ld�ul: a K�lf�ldi: Nena, Police, The Killers,
a Magyar: Bonanza Banzai

New-age: - saj�t

Meditat�v hangulat�-zene, �ll�t�lag terapeutikus tulajdons�gokkal, ami a legt�bb esetben annyit jelent, hogy a hallgat� annyira ellazul, hogy sz�p lassan elalszik zenehallgat�s k�zben. pl: U2

Nu-metal_Rap-rock:

A rock zene egyik st�lusa, amely a rap �s a rock zene kevered�s�b�l alakult ki �s a 2000-es �vek fordul�j�n �lte vir�gkor�t. A zeneileg igen k�l�nb�z� t�rsas�gok igyekeztek egy c�l fel�: egy rendk�v�l liber�lis felfog�s�, rockzenei �let megalkot�sa fel�.
Jellemz� el�ad�sm�dja: �nek-git�r-basszgit�r-dob fel�ll�st kieg�sz�tik egy samplerrel, s�t, a m�sodik "�nekes" olykor rappelni kezd.
pl: Linkin Park, Limp Bizkit, Korn.

Pop-punk: - saj�t

Ez is egy rock zen�b�l kialalkult st�lus, amely a punk zen�nek egy popul�risabb v�ltozata, amely �tv�zi a pop �s a punk zen�t.
B�r ezt a st�lust az igazi rockerek nem nagyon hallgatj�k !
pl: r�gi Avril Lavigne, Green Day, MXPX, Blink182, Sum41, Busted, Good Charlotte, Simple Plan, Yellowcard, The Offspring

Pop-rock:

A pop/rock m�faji megjel�l�s els� hall�sra meglehet�sen hom�lyos megnevez�snek t�nhet, mindenesetre erre a m�fajra jellemz�, hogy kev�sb� kem�ny, mint a rock and roll, de m�gsem annyira popul�ris, mint a popzene. A 70-es �vek elej�n - abban az id�szakban, mikor az els� rock and roll-rajong� gener�ci� feln�tt� cseperedett - a pop/rock f�zi� v�lt a meanstream zene vez�rm�faj�v�.
A pop-rock a pop �s a rock zene kevered�s�b�l kialakult st�lus.
pl: Paramore, Bon Jovi, Hooligans, Nickelback, B�borsz�l, Lovegun, Black-out, Betterfly, Shine Down, State of Shock, Hiperkarma, Bryan Adams Alternat�v-Pop-rock, rap-es elemekkel: Kowalsky meg a Vega
B�r ezt a st�lust az igazi rockerek nem igaz�n hallgatj�k !

Punk-rock:

A rock zen�b�l kialakult st�lus, amely a 80-as �vekben �lte f�nykor�t. Kezdetek: A "punk rock" kifejez�s (melyb�l a "punk" kezd�t, �joncot is jelent) amely az 1960-as �vek k�pzetlen git�r �s �nek alap� amerikai rock and roll zenekaraira utal (p�ld�ul The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran "gar�zs rock" zenekarokk�nt soroltak be. A kifejez�s Dave Marsh rock zenei kritikust�l sz�rmazik, aki els�k�nt haszn�lta a ?(Question) and the Mysterians jellemz�s�re, az 1971 m�jus�ban, a Creem magazinban megjelent cikk�ben, az 1970-es �vekben azonban sz�mos m�s rock zenei �js�g�r� is �tvette. P�ld�ul a git�rosk�nt �s kritikusk�nt is tev�kenyked� Lenny Kaye is felhaszn�lta a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel �s a pszichedelikus rock k�vet�ivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezut�n Patti Smith avantgard k�lt�vel zenekart alak�tott, az els�k�nt, 1975-ben megjelent Horses c�m� albumuk pedig nagy hat�st gyakorolt a hetvenes �vek punk rockereire. R�szben ez vezetett ahhoz, hogy a zen�re utalva, a kifejez�st egyszer�en "punk"-ra r�vid�tett�k. Az 1960-as �vek gar�zs zenekaraira gyakorolt hat�sa mellett, a punk rock gy�kereihez tartozik a durva viselked�s, a sz�npadi �s a sz�npadon k�v�li er�szak, amely a hangszerek megrong�l�s�ra is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones �s a The Who eset�ben is megfigyelhet�, �s amely viselked�sm�d visszavezethet� az �tvenes �vek v�g�re, Eddie Cochranhez �s Gene Vincenthez, a goromba �s disszon�ns st�lus� The Velvet Undergroundhoz, a szexu�lis �s politikai konfront�ci�ikr�l �s sz�npadi er�szakoss�gukr�l is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez �s MC5-h�z, az angol pub rock sz�nteret �s a politikai undergroundot k�pvisel� Mick Farrenhez �s a Deviantshoz, a New York Dollshoz �s a hetvenes �vek n�h�ny brit "glam rock" illet�leg "art rock" el�ad�j�hoz, p�ld�ul David Bowie-hoz, Garry Glitterhez �s a Roxy Musichoz. Meg�llap�that�, hogy m�s m�fajok, mint p�ld�ul a reggae, a funk vagy a rockabilly is hat�st gyakoroltak a korai punk rockra. A punk rock v�laszreakci� volt a hetvenes �vek popul�ris zen�j�re, mindarra amit a punkok a felsz�nes diszk�zen�ben, a bombasztikus heavy metalban, progressz�v rockban �s ar�na rockban l�ttak megtestes�lni. A punk elutas�totta a hatvanas �vek hippi ellenkult�r�j�nak maradv�nyait is. Len�zt�k az olyan zenekarokat, amelyek t�l�lt�k a hatvanas �veket (p�ld�ul a Jefferson Airplane-t), mivel szerint�k a kor�bban radik�lis kijelent�seik miatt �ltaluk is tisztelt el�ad�k elbutultak �s sz�gyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott p�lda, a hetvenes �vek k�zep�n a telev�zi�s s�rrekl�mokban szerepl� Eric Clapton, aki a hatvanas �vek rock ikonjak�nt sz� szerint eladta mag�t a rendszernek, amellyel kor�bban szemben �llt. Az �tvenes �s hatvanas �vek eur�pai szituacionista mozgalma �ltal k�pviselt kultur�lis kritika �s l�zad�si strat�gi�k hat�ssal voltak a brit punk mozgalom els� k�pvisel�ire, k�l�n�sen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere Malcolm McLaren tanulm�nyozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood �ltal �lt�ttek form�t a zenekar ruh�zat�ban, tov�bb� felt�ntek a Jamie Reid �ltal a sz�mukra k�sz�tett grafik�kon is. A brit punk mozgalom �tvette a Skiffle-t�l a "csin�ld magad" attit�d�t, amely a II. vil�gh�bor� ut�n, az 1950-es �vekben bukkant fel Angli�ban. A brit punk rock megjelen�se egybeesett a h�bor� ut�ni konszenzus id�szak�nak v�g�vel, amely megel�zte a Thatcherizmust, �s szinte az �sszes zenekar munk�ss�g�ban felbukkan a d�h�dt t�rsadalmi elidegened�s.
pl: Ramones, Exploited, Sex Pistols, After Classes, Alvin �s a m�kusok, Aljas K�sz�bab, Panksapka, Brig�d, F�rger�kal�bak, Junkies, Patti Smith, Macskanadr�g, V�szkij�rat, Buzz Cocks, H�tk�znapi Csal�d�sok stb. Kem�ny punk vagyis punk-metal pl: Standby Gravity, Aur�ra

Power-metal:

Az amerikai power metal a korai '80-as �vekben keletkezett, a klasszikus NWOBHM-n�l (New Wave Of British Heavy Metal) a heavy-metaln�l gyorsabb �s agressz�vabb st�lus. Noha �szak-Amerik�ban viszonylag underground st�lusnak sz�m�t, Eur�p�ban, Jap�nban �s D�l-Amerik�ban nagy n�pszer�s�gnek �rvend. A power metal az �letvid�m, epikus dallamokra �s t�m�kra koncentr�l, mellyel a hallgat� pozit�v �rz�seire, a h�siess�gre �s a ked�lyess�gre gyakorol hat�st. A hangz�s alapreceptj�t a n�met Helloween alak�totta ki az 1980-as �vek m�sodik fel�ben, az er�teljes riffek, a dallamos megk�zel�t�s, a Judas Priestre �s Iron Maidenre jellemz� magashang� "tiszta" �nekst�lus �s a sebess�g kombin�ci�jak�nt. Yngwie J. Malmsteen Rising Force (1984) albuma d�nt� szerepet j�tszott az ultragyors git�rj�t�k n�pszer�s�t�s�ben, valamint a metal �s klasszikus zenei elemek �sszeh�zas�t�s�ban, melyek komoly hat�ssal voltak a power metalra. A kilencvenes �vekben Timo Kotipelto �nekes besz�ll�s�val a finn Stratovarius v�lt a m�faj vezet� csapat�v� Eur�p�ban. A power metal a heavy metal zene egyik alfaja. A megnevez�s vita t�rgya lehet, mivel a power metal k�t k�l�nb�z� rokon st�lusra utalhat: az egyik az �szak-amerikai, a m�sik a f�leg n�met �s skandin�v ter�leten l�trej�tt power metal. Ma a kifejez�st f�leg az eur�pai power metalra �rtik. A mai power metal az epikus hangz�sra helyezi a hangs�lyt, �ltal�ban igen gyors, a dallamok fog�sak, f�lbem�sz�ak. Am�g a legt�bb rock dalsz�veg a val�s vil�gra koncentr�l szem�lyes tapasztalatok, t�rt�nelmi ellent�tek, t�rsadalmi t�m�k stb., addig a power metal dalok f�leg science fiction, mitol�giai vagy fantasy t�m�j�ak, �ltal�noss�gban sokkal optimist�bbak a t�bbi heavy metal dalsz�vegn�l.
A power metalra a "tiszta", k�pzett �nekhang a jellemz�, ellent�tben p�ld�ul a Death Metal-lal. Andre Matos (Angra) Bruce Dickinson (Iron Maiden) �s Rob Halford (Judas Priest) hagyom�nyait k�vetve a power metal �nekesek jellemz�en a magas regiszterekben �nekelnek, nem ritk�n falsetto-ban. Mivel az �nekhangnak els�dleges szerepe van, az �nekesek a koncertek alkalm�val �ltal�ban nem j�tszanak m�s hangszeren, pl:git�ron, ahogy az m�s metal m�fajokn�l el�fordul.
A power metal git�rosok �s basszusgit�rosok �ltal�ban igen gyorsan j�tszanak, de ehhez k�pest lassan v�ltanak akkordot. Gyors �s technik�s git�rsz�l�k n�lk�l nincs power metal koncert vagy album. A power metal dobosok �latal�ban dupla l�bdobot haszn�lnak a nagyon gyors temp� miatt, gyakran tizenhatodok sor�t hallhatjuk, mik�zben a perg�n megnyomj�k a m�sodik �s a negyedik �temet. Ez a monoton, egys�k� formula meglep�en �ltal�nos �s gyakori. Sz�mos egy�ttes alkalmaz billenty�st, s�t szimfonikus elemek is felt�nhetnek. A power metal legink�bb Eur�p�ban, Jap�nban, �s n�h�ny d�l-amerikai orsz�gban n�pszer�, �s �gy t�nik, hogy tal�n n�h�ny �szak-amerikai ter�leten is elfogadottabb� v�lik. pl:Helloween, Thunderstone, Edguy, Stratovarius, Blind Guardian, Sonata Arctica, Avantasia, Gamma Ray, Harmony, Savage Circus, Arida Vortex, Icewind, Iron Savior, Pegazus, Rhapsody

Progressz�v-rock (prog-rock) :

A progressz�v (halad�,�lenj�r�)-rock(gyakran csak prog rock) a rockzene egyik v�llfaja, mely az 1960-as �vek m�sodik fel�ben alakult ki. N�pszer�s�g�nek cs�csa az 1970-es �vekben volt, de m�g ma is vannak m�vel�i, �ket legt�bbsz�r csak a neo-prog jelz�vel illetik.
pl: Genesis, The Flower Kings, Spock's Beard, Pallas, Chris Rea, Rush

Progressz�v-metal (prog-metal):

A progressz�v metal eredet�t eg�szen az 1960-as �vek v�gi/1970-es �vek eleji progressz�v rock zenekarokig vezethetj�k vissza, mint a Yes, a Pink Floyd, a Jethro Tull, a King Crimson, a Genesis �s a Rush. Azonban a progressz�v metal, mint �n�ll� m�faj az 1980-as �vek k�zep�ig nem alakult ki. Az olyan zenekarok, mint a Fates Warning, a Queensryche �s a Dream Theater ezekt�l a prog-rock csapatokt�l vettek �t zenei elemeket - els�dlegesen a hangszerel�s �s a dalok fel�p�t�se ter�n - �s kombin�lt�k az Iron Maiden �s a Metallica f�mjelezte metal st�lusokkal. A v�geredm�ny pedig progressz�v rock mentalit�s metal hangz�ssal. A progressz�v metal tal�n a legnehezebben le�rhat� st�lus a kem�ny zen�k csal�dj�ban. M�r azon is komoly vit�k vannak rajong�i �s szakmai oldalon, hogy mi sz�m�t igaz�n progressz�vnek (�j�t�nak). Sokszor az �j�t� hangz�sokat, megold�sokat sikeresen m�sol� zenekarok is beleker�lnek ebbe a kateg�ri�ba. Az els� prog-metal zenekarok, mint p�ld�ul a Fates Warning �s a Queensryche, a '80-as �vek brit heavy metalj�t �s a '70-es �vek progressz�v rock nagys�gainak (els�sorban a Rush) zenei vil�g�t keresztezt�k. A nyolcvanas �vek m�sik progressz�v vonulat�t a technik�s thrash/death metalt k�pvisel� band�k, az amerikai Watchtower, a n�met Mekong Delta, a sv�jci Coroner vagy �pp a kanadai Voivod jelentett�k. Ezt a k�t megk�zel�t�st egyes�tette �s vitte sikerre azt�n az �vtized v�g�n, a '90-es �vek elej�n a Dream Theater, akiknek korai lemezein t�k�letesen keveredett a prog-rock, a thrash metal, a f�zi�s jazz �s a klasszikus zenei megold�sok. A mainstreambe is bet�rt a progressz�v zene a Dream Theater 1989-es Images And Words, valamint a Queensryche 1988-as Operation: Mindcrime �s 1990-es Empire albumainak k�sz�nhet�en. Magyarorsz�gon is a '90-es �vekben �lte vir�gkor�t a m�faj. P�csen t�bb �zben is rendeztek kifejezetten prog-metal fesztiv�lt olyan zenekarokkal, mint az Eclipse, Perfect Symmetry, Everflow, Stonehenge, k�s�bb a Nemesis, a Da Capo vagy a Without Face. Itthon sajnos sosem alakult ki t�megb�zisa egyetlen hazai progressz�v metalt j�tsz� zenekarnak sem. A technik�s j�t�k, az �sszetett dalszerkezetek �s a t�bbt�teles, elh�zott, hossz� dalok, a gyakran egy eg�sz albumon v�gigvonul� �sszef�gg� zenei �s sz�vegi koncepci� azonban k�z�s nevez�je szinte minden prog-metal zenekarnak.
pl: System of a down, Dream Theater, Pozvakowski, Opeth, Nevermore, Nemesis, Fates Warning, Queensryche, Eclipse, Perfect Symmetry, Evergrey, Everflow, Stonehenge

Pszichedelikus-rock:

olyan zenei st�lus, melyet a drogok - cannabis, pszilocibin, meszkalin �s k�l�n�sen az LSD - tudatm�dos�t� hat�sa inspir�l, �s a m�dosult tudat�llapot hangulat�t igyekszik visszaadni. A pszichedelikus zen�nek t�bb m�s t�pusa van, mely ugyanonnan ered, de k�s�bb elt�rt a divatos rockzen�t�l �s az elektronikus zene el�fut�ra lett. A rockzene t�rt�net�ben a pszichedelikus rock kapocs a korai, blues alap� rock �s a k�s�bbi progressz�v rock �s heavy metal k�z�tt. Az egyik els� pszichedelikus dal Donovan "Sunshine Superman"-je. pl:The Doors, Grateful Dead, Pink Floyd

Rhythm and blues:

A rhythm and blues-t �gy tudjuk megk�l�nb�ztetni a klasszikus rock and roll zen�t�l, hogy �ltal�ban fekete el�ad�k �neklik, t�bb benne a blues �s a jazz elem, valamint a f�v�sok is nagyobb szerepet kapnak. A m�sodik vil�gh�bor� k�rny�k�n az amerikai fekete (afroamerikai) k�z�ss�g a race music(sz� szerint: faji zene, �rtelem szerint: a fekete k�z�ss�g saj�t zen�je, szemben a t�bbs�gi feh�r t�rsadalom popul�ris zen�j�vel) kifejez�st haszn�lta gy�jt�fogalomk�nt. Csaknem minden zenei m�fajt mag�ba foglalt az egyh�zi zene �s a klasszikus zene kiv�tel�vel. A h�bor� ut�n a faji megk�l�nb�ztet�sre eml�keztet� kifejez�st a feh�rek is kezdt�k kellemetlennek �rezni. 1947-ben Jerry Wexler, a Billboard c�m� amerikai zenei foly�irat munkat�rsa megalkotta a rhythm and blues(RnB, R&B) kifejez�st, els�sorban a zeneipari marketing haszn�lat�ra. Abban az �vben az R&B sl�gerlist�kat az �nekes-szaxofonos-zenekarvezet� Louis Jordan vezette Tympany Band nev� zenekar�val �s sodr� �tem�, boogie-woogie ritmus� dalaival uralta.
Egy k�nny�zenei m�faj, ami a 1940-es �vek m�sodik fel�ben alakult ki a Rhythm and Blues, az amerikai blues �j ir�nyzatak�nt sz�letett meg. A kifejez�st a Rhythm and Blues-t a Billboard zenei szaklap vezette be az 1940-es �vek v�g�n. A Rhythm and Blues megtartotta a blues dallamvil�g�t �s akkords�m�it, viszont ritmusa gyorsabb lett, a hossz�ra ny�lt hangszeres improviz�ci�k helyett egyre nagyobb szerepet kapott maga a dal, az �nek. Sz�list�k voltak f�k�nt jellemz�k. Az '50-es �vekben alapvet�en k�t t�pus� R&B el�ad�kkal tal�lkozhatunk. M�s-m�s m�don jellegzetess�gekkel. Az olyan nagyv�rosokban, mint New York, Philadelphia �s Chicago a f� hangs�lyt az �nekre �s a zenei kivitelez�sre fektett�k. Detroitban a h�res Motown kiad� uralta a terepet, ahol az R&B, a soul, �s a gospel zenei elemeket popul�risabb form�ban t�lalt�k a nagyk�z�ns�gnek. A d�li �llamokban ink�bb a blues volt az er�sebb. Nyers hangz�s, pattog� ritmusok, �s sok trombita jellemezt�k az R&B muzsikusokat. Hangszerek: nagyb�g�, szaxofon, zongora, elektromos git�r, �nek Alm�fajok: Juke Joint blues, R&B punk, Rockabilly
H�res el�ad�k: Louis Jordan, T-Bone Walker, Willie Dixon, Nat King Cole, Etta James, Big Joe Turner, Mahalia Jackson, Jimmy Hendrix, Janis Joplin

Rock & Roll:

Egyik �se, a rhythm and blues r�viden (R&B) is a 40-es �vek m�sodik fel�ben kezdett kifejl�dni. A Billboard Magazin meghat�roz�sa szerint az R&B egy popul�ris fekete m�faj, m�g a feh�rek hasonl� zenei st�lus�t a country and western n�vre keresztelt�k. M�sik �se, a western swing Texas, California �s Oklahoma �llamokban volt n�pszer� a 40-es �vekben �s az 50-es �vek elej�n. Megfigyelhet�k benne a klasszikus swing, jazz, honky tonk �s country dalok jellegzetess�gei. A Rock & Roll zene �s t�nc gy�kerei a sz�zadel�re ny�lnak vissza. A zenei st�lus �s t�nc, a XX. sz�zad 1940-es �veinek v�g�n alakult ki. Egy Cleveland-i lemezlovas, Alan Freed haszn�lta el�sz�r a rock and roll nevet 1953-ban. A ritmusos, divatos zen�re az emberek mindig �s mindenhol szerettek t�ncolni. Az �j zenei ir�nyzatok �s a t�nc mer�tett a hagyom�nyokb�l. A Rock & Roll eredend�en amerikai zene, a t�nc viszont n�mik�pp m�s �ton fejl�d�tt. A rock and roll t�bb m�faj kevered�s�b�l sz�letett. A rhythm and blues, a hillbilly vagy m�s n�ven rockabilly �s a western swing elemeib�l forrt ki az 1940-es �vek v�g�n, hogy azt�n az 1950-es �vekben viharos sebess�ggel h�d�tsa meg eg�sz Amerik�t, majd nemsok�ra �tterjedjen Eur�p�ba is. A Rock & Roll zene k�zvetlen el�dj�nek a 40-es �vek Rhytm and Blues ir�nyzatok tekinthet�k. B�r a zen�szek t�bbs�ge m�g mindig fekete volt - felkeltette a sz�lesebb k�z�ns�g figyelm�t is. A mai �rtelemben vett Rock & Roll sz�let�s�t 1954-re dat�lj�k, amikor Bill Halley sikerre vitte a ma is mindenki �ltal ismert "Rock around the clock" c�m� sz�m�t. A f�k�nt git�rokb�l �ll� hangszerel�st k�s�bb felv�ltott�k a dobok, a f�v�sok. A rock and roll legnagyobb el�ad�i mind az eml�tett m�fajokon nevelkedtek. Little Richard rhythm and blues el��lettel rendelkezett, Chuck Berry a blues-ban �s a hillbilly-ben mozgott otthonosan, m�g Bill Haley dalainak gy�kere a western swingre ny�lik vissza. A kezdeti id�kben furcsa volt, hogy feh�r zen�szek j�tszanak "feket�nek" tartott zen�t, de a Rock & Roll hamar n�pszer�v� v�lt a fiatalok k�r�ben, akik szak�tani akartak sz�leik szok�saival, zen�j�vel �s t�nc�val. Az �gynevezett Rock & Roll forradalom nemcsak zen�ben, t�ncban, �lt�zk�d�sben nyilv�nult meg, hanem a fiatalok eg�sz �j �letform�j�ban is. A Rock & Roll nagy gener�ci�ja az 50-es, 60-as �vek zen�szei k�z�l ker�ltek ki. Bill Haley, Little Richard, Buddy Holly, Carl Perkins, Chuck Berry, �s a kir�ly Elvis nev�t ma is szinte mindenki ismeri.
Magyarorsz�gon ez a st�lus f�nykora idej�n nem terjedhetett el az akkori nyugatellenes politikai viszonyok miatt. Az 1960-as �vek m�sodik fel�ben ugyan n�mileg lazultak a korl�tok a k�nny�zen�ben is, de akkor m�r ink�bb a beat fel� fordult a fiatalok �rdekl�d�se. Az 1980-as �vek elej�nek nosztalgiahull�ma azonban haz�nkban is divatba hozta a rock and rollt, els�sorban a Hung�ria �s Kom�r L�szl� r�v�n. M�g ma is igyekeznek Magyarorsz�gon a fiatalok visszahozni az igazi rock 'n' rollt, tal�n a legkiemelked�bb ilyen zenekar a Katz vagy az ink�bb m�r rockabilly-t j�tsz� Nitus and The Rollin' Dice. A rock and roll csillaga 1962-ben �ldozott le, amikor feler�s�d�tt a beat mozgalom �s a Beatles les�p�rte a dobog�r�l.
pl: Magyar: Feny� Mikl�s, Hung�ria, Dolly Roll, Kom�r L�szl�
K�lf�ldi: Elvis Presley, Wanda Jackson, Jerry Lee Lewis, Little Richard, Chuck Berry, Chubby Checker, Fats Domin�, Carl Perkins, Bill Halley, Ray Charles, Buddy Holly, Bo Diddley, Katz Band

Rockabilly:

A rock and roll egyik t�ncos st�lusa alst�lusa, amely szinte szorosan �sszef�gg egym�ssal. Az egyik legkor�bbi �s legmeghat�roz�bb rock 'n' roll zenei m�faj, amely az 1950-es �vek Amerik�j�ban bukkant fel. A m�fajt v�gig az eredeti megalkot�ja, Elvis Presley uralta �s jelent�s befoly�ssal b�rt a k�s�bbi rock zen�re (�s popkult�r�ra) r�vid f�nykora ellen�re is. A 70-es �vek v�g�n �s a 80-as �vek elej�n a rockabilly felt�madt �s a mai napig megmaradt, mint szubkult�ra.
pl: Mystery Gang,Hot Road Rockabilly band, Mar�t Viki �s a Nova Kult�r Zenekar, Nitus and The Rollin' Dice

Sludge-metal:

Mind ugyanannak az USA d�li �llamaib�l sz�rmaz� metal muzsik�nak a megnevez�se, mely a doom metal (mint a The Obsessed), a hardcore punk (mint a Black Flag) �s a southern rock (Lynyrd Skynyrd) keresztez�s�b�l j�tt l�tre. A legismertebb sludge metal sz�nt�r a NOLA n�ven emlegetett New Orleans (Louisiana �llamban) ahonnan a st�lusalap�t� Eyehategod �s Crowbar is elindult 1988-89-ben. A sludge metal arany �vei a '90-es �vek k�zep�re tehet�k, amikor olyan meghat�roz� nagylemezek jelentek meg, mint a Phil Anselmo (Pantera) producerked�s�vel k�sz�lt c�m n�lk�li m�sodik Crowbar album, majd sorban ut�na a Time Heals Nothing �s a Broken Glass lemezek. Vagy az Eyehategod k�t albuma a Take As Needed For Pain �s a Dopesick. Tov�bb� a crossover thrash metal fel�l �rkez� Corrosion Of Conformity legnagyobb sikere a Deliverance album. �s persze a Crowbar/Eyehategod/Pantera/C.O.C. tagokb�l �ll� southern metal szupergroup Down deb�t�l� albuma a NOLA. Szellemis�g�ben a virginiai Alabama Thunderpussy �s a Zakk Wylde vezette Black Label Society is ebbe a t�rsas�gba sorolhat�. A magyar metal mez�nyb�l t�bben is mozognak a st�lusban. Ilyen az egykori Mood-git�ros, Hegyi Kolos alap�totta Stereochrist vagy a Pantera/BLS ihlet�s� Neck Sprain. A fiatalabb band�k k�z�l pedig a Stonedirt, a Sunday Fury �s a Locust On The Saddle t�nik �g�retesnek. Roppant er�s teh�t a hazai sz�nt�r.
pl: Eyehategod, Crowbar, Corrosion Of Conformity, Down, Stereochrist, Stonedirt, Sunday Fury, Locust On The Saddle

A Stoner-rock-metal
vagy m�s n�ven desert rock:

az 1990-es �vek elej�n alakult ki �s egyfajta retro st�lusnak tekinthet�, mivel a '70-es �vek pszichedelikus/doom-os hangulat�t (a'la Black Sabbath) id�zte meg egyid�ben a blues rock gy�kerekhez val� visszany�l�ssal. A st�lus legnagyobb hat�s� zenekara k�ts�gtelen�l a kaliforniai Palm Desertb�l indult Kyuss, akiknek 1992-es Blues For The Red Sun albuma valamint a r�k�vetkez� Welcome To Sky Valley a stoner metal alapk�vei. Kev�sb� ismert banda, de hasonl�an fontos szerepet j�tszott a kezdetekn�l a szint�n sivatagi kl�m�n edz�d�tt San Jose-i Sleep zenekar. A kort�rsak k�z�l a d�l-kaliforniai Fu Manchu, tov�bb� a New Yersey-i space rockos Monster Magnet sz�m�tottak m�g a vezet� band�k k�z�. A Kyuss 1995-�s feloszl�sa ut�n az �nekes John Garcia gyors egym�sut�nban h�rom band�t is beind�tott (Unida, Slo Burn, Hermano). A kor�bbi basszer Nick Oliveri a Mondo Generatort hozta �ssze, a dobos Brant Bjork pedig egyszer�en a saj�t nev�n folytatta. A legnagyobb kereskedelmi sikereket azonban a git�ros Josh Homme zenekara, a stoner rockt�l m�ra a mainstream rockig eljutott Queens Of The Stone Age k�nyvelhette el az ut�bbi �vtizedben. Sz�mtalan m�sodik vonalas k�vet�je akadt a st�lusnak m�g az USA-n k�v�l is: �gy a kanadai Sheavy, a sv�d Spiritual Beggars, a finn Mannhai, �s az ausztr�l Wolfmother, hogy csak p�rat eml�ts�nk, de �rint�legesen az olyan rokon ir�nyzatok, mint a sludge metal is mer�tettek bel�le. A stoner image szorosan �sszeforrt a m�di�ban a marihu�na fogyaszt�ssal, ami persze nem v�letlen, hiszen a st�lus zenekarai �s rajong�i is t�bbnyire ny�ltan v�llalj�k eff�le f�gg�s�g�ket, m�sr�szt maga a "stoner" elnevez�s is konkr�tan a b�dult �llapotot el�id�z� anyagokra utal.
pl: Kyuss, Sleep, Fu Manchu, Monster Magnet, Black Tusk, Unida, Slo Burn, Hermano, Phil Anselmo, The Involution, Queens Of The Stone Age, Sheavy, Spiritual Beggars, Mannhai, Wolfmother, Mondo Generator

Skinhead-Oi:
K�tf�le v�ltozata l�tezik a skinheadek t�rt�net�nek. �n megpr�b�lom a hivatalos verzi�t le�rni, ugyanakkor megeml�tem a m�sik t�bor n�z�pontj�t is. Ami vitathatatlan, hogy a skinhead mozgalom Angli�b�l indult ki, a 70-es �vek legelej�n. K�t szubkult�ra a mod* �s a rudeboy** kevered�s�b�l. �Ebb�l a k�t csoportb�l sz�lettek az els� skinheadek 1969 t�j�n. Hajukat r�vidre v�gt�k, mivel gyakoriak voltak az utcai vereked�sek �s ez a hajviselet volt a legk�nyelmesebb. Kedvenc�k volt a reggae, a futball �s persze a munk�soszt�lyhoz mindig h�ek maradtak.� Ebben az id�ben rengeteg pakiszt�ni �s m�s orsz�gokb�l val� menek�lt telepedett le Nagy-Britanni�ban. Ez sok skinheadnek sz�rta a szem�t, mert a munkalehet�s�geik romlottak. Ezt kihaszn�lva a sz�ls�jobbos Nemzeti Front*** tagokat toborzott k�z�l�k. Ugyanakkor a skinheadek m�sik fele antirasszista volt, �s nem felejtett�k el a k�z�s gy�kereket a rudeboyokkal. A neon�ci b�rfej�ek sorra k�vett�k el a b�ncselekm�nyeket a bev�ndorl�kkal szemben, �gy az emberekben az a t�vhit maradt meg, hogy minden skinhead rasszista. �A pakiszt�niak (�pakik�) ver�se �ahogy a melegek �s minden k�l�nb�z� kin�zet� divatot k�vet� m�s szubkult�r�hoz tartoz�k megt�mad�sa� saj�t magyar�zataik szerint nem rasszista vagy politikai indokkal t�rt�nt. M�g a fekete �s feh�r skinheadek a szeg�nyebb r�tegekb�l ker�ltek ki, a pakiszt�niak a k�z�poszt�ly tagjai voltak, s jobb �letk�r�lm�nyeik miatt v�ltak c�lpontt�. A skinheadek band�kba t�m�r�ltek �s az utc�n sokszor b�rkinek nekit�madtak, aki nem tetszett nekik.� 1986-ban megalakul a SHARP (Skinheads Against Racial Prejudice: Skinheadek a rasszista el��t�letek ellen) szervezet. C�ljukk�nt t�zt�k ki, hogy megismertess�k a skinheadekkel a szubkult�ra gy�kereit, �s c�lpontba �ll�totta a neon�ci skinheadeket. (Elnevezt�k �ket boneheadnek, mivel szerint�k semmi k�z�k nincs az igaz skinheadhez.) K�s�bb megalakul a RASH (Red and Anarchist Skinheads � V�r�s �s Anarchista Skinheadek), ami nem csak a rasszizmusra h�vja fel a figyelmet, hanem a kapitalizmus �s globalizmus elnyom�saira. Ugyanakkor a sz�ls�jobboldali skinheadek szerint, a �kopaszok� mindig is rasszist�k voltak, �s a SHARP-ok meghamis�tott�k a t�rt�nelmet. �A sharp tulajdonk�ppen olyan skinhead ruh�kat hord�, punk eszm�ket vall� hazug, jellemtelen cs�csel�k, akiket ugyan�gy ut�lnak a jobboldali skinheadek, mint a sz�nes b�r�ek, �k ugyanis Eredeti JOBBOLDALI Skinheadet l�tnak a sharp-ban is.� Szerint�k az antirasszista skinheadek nem m�sok, mint �kopaszra ny�rt punkok�. Sajn�latos m�don nem tudok visszamenni az id�ben, de a dokumentumok alapj�n, arra a k�vetkeztet�sre jutottam, hogy mindk�t n�zetben van logika, viszont az el�sz�r eml�tett skinhead t�rt�nelemnek t�bb k�ze van a val�s�ghoz. Neh�z elk�pzelni olyan skinheadeket, akik jamaikaiak zen�j�re j�rnak sz�rakozni �s rasszist�k. Teh�t a gy�kerekr�l felesleges vit�zni szerintem, az hogy miv� v�lt, az m�r m�s k�rd�s. Magyarorsz�gon a helyzet m�g �sszetettebb. Hozz�nk csak a 80-as �vekre jutott el, �s csak t�red�keiben, a punkkal szoros kapcsolatban. K�s�bb 1984 k�r�l megt�rt�nt a szakad�s, amikor a kor�bban bar�ti szubkult�r�k ellens�gekk� v�ltak. A skinheadek haz�nkban a jobboldalra sodr�dtak, k�sz�nhet�en a baloldali rendszernek, �gy f�k�nt a neon�cik k�pviselt�k az ellenkult�r�t. Ez a rendszerv�lt�s ut�n csak tov�bb er�s�d�tt, �s csak az ezredfordul� k�rny�k�n kezdtek el megjelenni a tradicion�lis �rt�keket k�pvisel� skinheadek, illetve a SHARP-ok. De ar�nyaiban m�g �gy is k�r�lbel�l a 90%-a a skinheadeknek jobboldali, vagy sz�ls�jobboldali. Folyamatosan �harcolnak� egym�ssal, keresik az �sszet�z�seket. Az ellens�gesked�s gyakran tettlegess�gig fajul, �s gyakoriak a vereked�sek. Manaps�g egyre t�bb sz�ls�jobboldali zenekar alakul, k�sz�nhet�en a kialakult belpolitikai, gazdas�gi helyzetnek. Sok rocker, v�gatja le a haj�t, illetve kezd el �rdekl�dni sz�ls�jobboldali (NS � nemzetiszocialista, k�znyelvben neon�ci) eszm�k ir�nt. A mai helyzet annyira �sszetett, hogy m�g a jobboldali skinheadek is megosztottak. Egyesek szerint sokan csak divatb�l �n�cik�, �s csak az interneten hangoztatj�k a szavukat, amikor harcolni k�ne, �k megb�jnak. Egyes jobboldali skinheadek csak nemzeti �rzelm�ek, �s nem szimpatiz�lnak a n�ci eszm�kkel. �sszegezve: Magyarorsz�gon, ha laikusk�nt n�zz�k egyre er�sebb �s �sszetart�bb a szubkult�ra, de ha kicsit belemer�l�nk, l�thatjuk, hogy k�zel sem ilyen egyszer� a helyzet. A mostani skinheadek rasszist�k, �s n�ci �rzelm�ek, akik sokat balh�znak(verekednek stb., akik nekik nem tetszenek belek�tnek).
pl:Vendetta, V�r k�telez, Arch�vum, V�rszerz�d�s, Valhalla, Hunnia, Blitzkrieg

Speed-metal: - saj�t

A metalosok gyorsabb �s vadabb zen�re v�gytak, �gyh�t kialakult ez a st�lus, mely a power-metal tov�bbfejleszt�se.
Jellemz�je: - gyors sebess�g� met�l, a leggyorsabb metal st�lus, nagy sebess�g, viszont ehet�bb dallamoss�g jellemzi
- leegyszer�s�tve:
neoklasszikus metal zen�be integr�lt hardcore, �s crustcore
pl: Lost Horizon, Heavenly, Skull Fist, Children Of The Dragon, Dragonforce, Agent Steel, Striker, Grave Digger, Blind Guardian

A Thrash-metal
(angol: csapkod�, cs�pl�-metal):

az 1980-as �vek elej�n alakult ki a hardcore punk �s a brit heavy metal �j hull�m�nak, f�leg a speed metalk�nt ismert, p�rg�s st�lus� dalok hat�s�ra. A mozgalom az Egyes�lt �llamokb�l indult, a San Francisco-i Bay Area sz�nt�r vezet�s�vel. A thrash csapatok �ltal kifejlesztett hangz�s gyorsabb �s agressz�vebb volt, mint az eredeti metal zenekarok� vagy azok glam metal k�vet�ik�. A Type O Negative frontembere Peter Steele a thrash-t a "v�rosi m�tely" zenei form�jak�nt �s a rap s�padtarc� unoka�ccsek�nt jellemezte. A st�lus gy�kerei m�r a 70-es �vekben fellelhet�ek. A Queen 1974-es Stone Cold Crazy dal�t a legt�bben a legels� thrash metal m�nek tartj�k (ehhez hasonl� az Ogre Battle is). A Black Sabbath 1975-�s Symptom of the Universe dal�nak els� riffje az egyik legels� thrash riffek egyike.
A thrash els� konkr�t el�fut�rai a 80-as �vek legelej�n t�ntek fel, mikor az 1970-es �vek heavy metal band�it m�r sokan nem tartott�k el�g gyorsnak, vadnak. Ezzel egy�tt sokan nem tudtak sorsk�z�ss�get v�llalni a m�faj fokozatos kommercializ�l�d�s�val, valamint az akkoriban hitel�t vesztett hippimozgalommal. Ugyancsak ebben az �vtizedben er�s�d�tt fel a hidegh�bor�, ez�rt az akkori nyugati vil�g fiataljainak egy r�sz�re r�telepedett egyfajta "vil�gv�ge hangulat". Ebben a l�gk�rben �jult meg a metal zene, egyre ink�bb agressz�vabb ir�nyba tol�dott el zeneileg, �s sz�vegileg is. Fontos persze hozz�tenni, hogy ez a metal szubkult�ra jelen cikkben t�rgyalt r�sz�re jellemz� legink�bb, a thrash-sel p�rhuzamosan kialakultak j�val k�nnyedebb m�fajok is, mint pl. a glam rock - ide sorolhatjuk a M�tley Cr�e sikereit is -. A thrash p�rhuzamosan fejl�d�tt a speed metallal, de m�g a speed leegyszer�s�tve �gy jellemezhet�, mint neoklasszikus metal zen�be integr�lt hardcore, �s crustcore, addig a thrash zenekarok z�me a kezdetekkor ink�bb hardcore-t j�tszott metal riffekkel vegy�tve. Ahogy Jeff Hanneman, a Slayer git�rosa mondta: "Mi brit heavy metal, �s punk vagyunk egyszerre. Ez a k�t st�lus f�zi�ja." Az �j �vezredben a st�lus nagy �regjei (Exodus, Death Angel, Nuclear Assault) nagyr�szt visszat�rtek a k�zel egy �vtizedes sz�net ut�n, �s tehets�ges fiatal zenekarok is alakultak, mint p�ld�ul a n�met Dew-Scented, a sv�d Carnal Forge, a d�n Hatesphere vagy a sv�d The Haunted. Az �j thrash csapatok k�z�l sokan mer�tettek a thrash vir�gz�s�t k�vet�en felbukkant g�teborgi death metal-b�l is, �gy egyfajta visszacsatol�s alakult ki. Az �j �vezredben sok "�reg" thrash banda adott ki �j albumot, amelyek nagy r�sze igen j�l siker�lt (Destruction - The Antichrist, Exodus - Tempo of the Damned, Shovel Headed Kill Machine). A Testament els� k�t lemez�nek legjobb dalait vette fel �jra - kiss� �tfogalmazva(legink�bb vok�lisan)-, �s adta ki 2001-ben Fist Strike Still Deadly c�mmel. A metalcore h�d�t�s�val felsz�nre ker�ltek a hardcore-b�l �rkezett, de az�ta sok metal elemet is �tvett zenekarok, melyek nagy r�sze a dallamos git�r-j�t�kot, �s a szint�n dallamos �neket vette �t a heavy metalb�l. Ugyan kevesebben, de vannak metalcore zenekarok, amelyeket tal�n "thrashcore" c�mk�vel volna helyesebb ell�tni, mivel �k (f�leg a Slayer nyomdokain haladva) a sebess�get, �s a thrashes riffeket vegy�tik a HC-vel(ilyen pl. a sv�jci Cataract, vagy az amerikai Hatebreed). Itt is egy �rdekes jelens�g t�rt�nt, mivel zen�j�kben a thrash, amely eredetileg a hardcore-b�l j�tt l�tre, majd azon t�ll�pve �n�ll� m�fajj� v�lt, 15-20 �v eltelt�vel ism�t saj�t gy�kereivel vegy�lt, ez�ltal l�trehozva kv�zi egy �j (al)m�fajt.
pl: Magyar: Ektomorf, Akela, Moby Dick
K�lf�ldi: Accept, Slayer, Exodus, Destruction, Type O Negative, Death Angel, Nuclear Assault, Pantera, Sepultura, Megadeth, Anthrax, Annihilator, Sodom, Sacrifice, Kreator, Razor, Replika stb. - saj�t gondolataim alapj�n -

�rdemes visszan�zni, az esetleges v�ltoztat�sok megtekint�s�hez.

Minden nem� felhaszn�l�s szigor�an tilos �s komoly k�vetkezm�nyekkel j�r!
�gyhogy nem aj�nlom! Legfeljebb csak az editor enged�ly�vel !
Az oldal Firefox b�ng�sz�vel k�sz�lt.
Copyright © Hungary, Miskolc 2010-2011 Created by K�k Vivien (editor and other)
K�sz�net: B�nyai Lajos-nak