Rockt�rt�net

Rockt�rt�net

A rock egy k�nny�zenei m�faj, mely a II. vil�gh�bor�t k�vet� politikai fesz�lts�gek kor�ban t�rt utat mag�nak, eg�sz kultur�lis forradalmat ind�tva. 1954. �prilis 12-�n Bill Haley Rock Around The Clock c�m� sz�m�val egyszerre k�ldte m�zeumba a klasszikus zen�t �s a korra jellemz� �nekes el�ad�kat, mint p�ld�ul Frank Sinatra. A rockzene alapvet�en az Amerikai Egyes�lt �llamokban sz�letett, ahol a behurcolt fekete rabszolg�k zen�je a blues keveredett az eur�pai telepesek f�leg country st�lus� zen�j�vel. Mindez r�ad�sul egy technikailag �s t�rsadalmilag rohamosan v�ltoz� k�rnyezetben t�rt�nt.

T�rsadalmi h�tt�r

A II. vil�gh�bor�t k�vet� �vekben az Amerikai Egyes�lt �llamok soha nem l�tott gazdas�gi fejl�d�snek indult. Olyan folyamatok kezd�dtek, mint a kertv�rosiasod�s, az "aut� kultusza", �j dr�ga divatir�nyzatok indultak h�d�t� �tjukra a tin�dzserek k�r�ben, mind-mind a hirtelen j�tt j�l�tnek k�sz�nhet�en. Ugyanakkor az orsz�gban tov�bbra is megoldatlanok voltak az olyan probl�m�k, mint a rasszizmus, �s a hidegh�bor� s�lya is r�nyomta b�lyeg�t a k�zhangulatra. A fiatalabb gener�ci�k a k�ls� fesz�lts�gek n�veked�s�vel egyre ink�bb elt�volodtak sz�leikt�l, amit a m�dia �s a filmipar is kihaszn�lt saj�t gazdas�gi c�ljai szerint. Akkoriban rengeteg fiatal �rzett Frank Zapp�hoz hasonl�an. Az esem�nytelen kertv�rosi �let, az unalmas iskol�k, �s a sz�rke, egyforma csal�dok r�nyomt�k b�lyeg�ket a fiatal gener�ci�kra. Az egyetlen v�ltoz�st hossz� id� ut�n a zene jelentette: Kor�bban csak a country, pop, musical volt jelen, azt�n egyszercsak berobbant a l�zad�s, a rock 'n' roll szem�ly�ben. Botr�ny, l�zad�s, felfordul�s lettek az �j �let�rz�sek.

A rock t�rt�net kezdete:

Blues gy�kerek (az afrikai eredet)

A blues egy�rtelm�en az Egyes�lt �llamok d�li �ltetv�nyein dolgoz� rabszolg�k zen�je volt, melynek v�ltoz�sa mag�ban hordozza a fekete rabszolg�b�l a korl�tozott �llampolg�rs�g el�r�s�ig vezet� t�rsadalmi v�ltoz�sokat. A blues gy�kerei a f�ldeken dolgoz� az �gynevezett hollerekre vezethet�k vissza, melyek nem sokban k�l�nb�ztek a nyugat-afrikai rabszolg�k munkadalait�l. K�s�bb a rabszolgas�g elt�rl�s�t k�vet�en ezek sz�vege megmaradt, de ritmusuk mivel m�r nem kellett a munka temp�j�hoz alkalmazkodnia lelassult. Ezekb�l a dalokb�l a huszadik sz�zad 10-es �veire kialakult a mai �rtelemben vett klasszikus blues zene. A feket�k egy r�sze a sz�rakoztat�iparban helyezkedett el, �s a blues hamar n�pszer�v� v�lt.

A blues �s a rock kapcsolata

A blues �s a rock 'n' roll k�z�tti kapcsolatot a m�sodik vil�gh�bor� ut�n megjelen� rythm & blues jelentette. (Nem �sszekeverend� a mai �rtelemben vett hip-hop/pop hat�sokat tartalmaz� R&B-vel!) Ebben a st�lusban megmaradt a blues zen�re jellemz� sz�vegvil�g, de ritmusa felgyorsult, dinamik�ja er�teljesebb lett. A rock �s blues k�z�tti legels� kapcsolatot egy chicagoi muzsikus, Muddy Waters jelentette. Sok chichagoi muzsikussal egyetemben � is a d�li deltavid�kr�l sz�rmazott. Az � zen�je gyakorolta a legnagyobb hat�st a brit blues-rock revival k�pvisel�ire. Egyik dal�nak c�me lett a k�s�bbi Rolling Stones egy�ttes n�vad�ja.

Country gy�kerek (a telepesek zen�je)

A country a blueshoz hasonl�an munkadal gy�kerekkel rendelkezik. A k�l�nbs�g mind�ssze annyi, hogy a fekete rabszolg�k helyett az amerikai �ltetv�nyeken dolgoz� telepesek �let�b�l mer�tette t�m�it �s dallamvil�g�t.

A country �s a rock kapcsolata

A country egyik k�s�bbi st�lusa, az �n. rockabilly m�r a rock and roll egyik korai st�lus�nak sz�m�t. F�leg a d�lvid�ki munk�sok zen�je volt, ahol a blueshagyom�nyok is er�sen �ltek, �gy a k�t m�faj kevered�s�b�l egy er�sen ritmusos, git�rral, nagyb�g�vel, dobbal el�adott t�nczene alakult ki.

A rockt�rt�net kezdete 2:

Honnan ind�thatjuk a rock t�rt�net�nek sz�lait?
Sokan az 1940-es, 50-es �vekre teszik, ami r�szben igaz lehet, ha Carl Perkinsre, Elvisre, Chuck Berryre gondolunk. Azonban ha megvizsg�ljuk ez m�r az egyik kiteljesed�si id�szak, m�gpedig a m�sodik. A kezdeteket sokkal kor�bban kell keresni. K�t oldalt kell megvizsg�lni. Milyen elemeket tartalmaz a rock and roll? Jazz, �s blues ez a k�t m�faj alapozta meg a rockzen�t. A jazzt a blues, �s term�szetesen nem szabad figyelmen k�v�l hagyni, n�pzen�t, �s a klasszikus zen�t sem. Ha a rock t�rt�net�vel foglalkozunk, Afrik�b�l kell indulnunk. A jazz, �s blues alapvet�seit ugyanis itt tal�ljuk meg. A rockzene az 1960-as �vek elej�n j�tt l�tre Amerik�ban, de �n�ll� m�fajj� Angli�ban v�lt. Gy�kerei a bluesig, countryig ny�lnak vissza. Az ir�nyzatok rendk�v�l szerte�gaz�ak. Chicag�ban p�ld�ul, a b�rokban csak n�ger zen�szeket lehetett l�tni, �s a feh�reket nem is l�tt�k sz�vesen. Innen indult vil�gh�d�t� �tj�ra a m�faj. A b�k�s l�zad�s jegy�ben, ekkor sz�lettek a fekete zene alapj�t k�pez�, vall�si tartalm�, egyszer� dallam� ballad�k, amelyek felsz�laltak a rabszolgaelnyom�s ellen. Ez lett a blues, �s a jazz alapja. E k�t m�faj a huszadik sz�zad elej�n meghat�roz�v� v�lt. N�h�ny sr�c, j�tsz�sib�l felcsavarta az er�s�t� gombjait, mire a dob �s basszusgit�r olyan d�b�rg�sbe kezdett, hogy a hangfalak szinte "szelet" csin�ltak. Ehhez t�rsult hozz� az �nekesek f�let t�p� ord�t�sa, �s m�r k�sz is volt a t�megeket l�zba hoz�, l�zad�, vad st�lus. Szorosan k�t�dik a kor �let�rz�s�hez, a hippi-kult�r�hoz. Arra gondoltam, hogy megpr�b�lom Neked �sszefoglalni, hogy milyen �t vezetett a sz�vet gaty�t�l a szegecses b�rdzsekiig. Persze ez csak az �n verzi�m !

Nem sz�nd�kozom tudom�nyos fejteget�sekkel terhelni az agyatokat, de �gy gondolom, hogy miel�tt belemenn�nk a magyar rock zene kialakul�s�nak, fejl�d�s�nek k�r�lm�nyeibe, egy-k�t dolgot tiszt�zni kell.

Ez kicsiny haz�nkban kiss� elferd�lt form�ban iv�dott a k�ztudatba. N�lunk ugyanis a Pop zene egy m�faj c�mk�je lett. Ez�rt van az, hogy id�nk�nt kiss� h�ly�n n�z�nk, amikor egy-egy (rock) zenekar pop kateg�ri�ban nyer d�jakat, mondjuk az MTV d�jkioszt�j�n.

Magyarorsz�gon k�nny�zen�r�l besz�l�nk, ami megint csak s�nt�t, hiszen sz�letnek olyan fajs�lyos dalok metal zenekarokt�l is, hogy Richard Wagner is kottapap�r ut�n kapkodna, ha hallan�.

N�lam sokkal okosabb emberek sem nagyon tudj�k eld�nteni ezeket a k�rd�seket, �gy hogy evezz�nk a l�nyegre. Jazz, Rock 'n Roll, Beat, Rock, kitekint�s.

A vil�g nyugati fel�n a k�nny�zen�t (pop) a jazzb�l eredeztetik. Ezek a darabok voltak az els� olyan szerzem�nyek, amelyek m�r nemcsak a kult�ra fels� r�tegeit fogyaszt� fels�bb oszt�ly evett, hanem az egyszer� n�peknek is tetszett. Amikor azt�n a 60-as �vekben kit�rt a beat �r�let, akkor m�r egy�rtelm� volt, hogy ez lesz a p�rn�p muzsik�ja. A tengeren t�l Elvis nyomta, Eur�p�t meg a Beatles ker�tette hatalm�ba. Az USA-ba r�zsasz�n (!) cabri� Caddillac-ben nyomult a fiatals�g, az �reg kontinensen meg megn�tt a haj, el�ker�ltek a magas sz�r� bakancsok. Amerik�ban, a kiss� "cukrozott �letforma" (amerikai �lom, t�k�letes t�rsadalom stb.) terjedt, Eur�p�ban meg k�t teljesen ellent�tes vil�gl�t�s hat�rozta meg a fiatalok mindennapjait. A Rolling Stones azt �v�lt�tte, hogy: "NO!" m�g a Beatles azt sug�rozta, hogy: "YES!" Ez t�kr�zte az akkori �letfelfog�st. M�g a Rolling Stones arr�l �nekelt, hogy "I can't get no Satisfaction, addig a Beatles az "All You need is Love" �rz�s mellett tette le a voks�t. Mindenki megtal�lta a maga muzsik�j�t, az okosok meg r�j�ttek, hogy a k�nny�zen�ben p�nz van. Semmi k�ts�g sem f�rhetett hozz�, megjelent egy �j ipar�g. M�g ugyan k�s�rleti form�ban, de m�r elindultak a "gy�rak". Elkezd�d�tt a lemezgy�rt�s, a szt�rol�s, a "mell�kterm�k" (pol�, �js�g, stb) k�pz�s. M�r a zenekarok kezdt�k meghat�rozni a technika fejl�d�s�t (hangszerek, hang �s f�ny berendez�sek). K�s�bb m�r (sajnos) elkezdtek "zenekarokat" is gy�rtani. A nyugati demokr�ci�kban bek�sz�nt�tt a fogyaszt�i t�rsadalom. Elindult a t�k�letesen felesleges holmik gy�rt�sa, amit j� rekl�mmal el is adtak. A fiatalok, meg csak kapkodt�k a fej�ket, hogy minden amihez a "szt�r" hozz��rt, azt m�snap m�r kapni lehetett a boltban. Persze voltak k�s�rletek a tiltakoz�sra is. Angli�ban a punkok csin�ltak egy kis felfordul�st, az USA-ban meg a hippi-k. Mivel azonban okos �zletemberek �lltak a m�sik oldalon, sz�p lassan bel�l�k is �rucikk lett. M�ra a nagy �v�lt�sek (Get no, World Peace, No Future, stb.) elhaltak, mindenki csak egy szeletet akar a tort�b�l. Itt tartunk jelenleg. Hogy mi t�rt�nt k�zben kis haz�nkban? Nos, ez m�g zavarosabb t�rt�net, de megpr�b�ljuk kibogozni.

A '60-as �vek kult�rpolitik�j�t az Acz�l Gy�rgy �ltal ir�ny�tott miniszt�rium hat�rozta meg. Az is meg volt hat�rozva, hogy mit csin�ljon, hallgasson, hova j�rjon az a fiatal. A 3 T ir�nya nagyj�b�l annyiban mer�lt ki, hogy megmondt�k (politikusok), hogy mi az ami a szocialista t�rsadalomnak haszn�ra v�lik �s mi az ami nem. Tiltani, T�rni, T�mogatni. Sz�pen beskatuly�ztak mindent. Legyen az sz�nh�z, mozi, sport vagy k�nny�zene. Am�g a vil�g "m�sik" fel�n tombolt a Rolling Stones �r�let, addig n�lunk legfeljebb Dean Reed (az NDK-ba disszid�lt amerikai) polbeat felv�teleit lehetett l�tni a TV-ben. Amikor m�r volt egy�ltal�n TV. �d�t� sz�nfolt volt az Ill�s zenekar, meg a Metr�. Kicsit m�r olyan beat-es cucc volt. Am�g nem kezdtek el n�pzenei elemeket vinni a muzsik�ba, addig nem is volt baj vel�k, a nagy emberek szem�ben. Miut�n �l� fell�p�seket csak az Orsz�gos Rendez� Iroda (ORI) szervezhetett, �gy mindig "szem el�tt" tudt�k tartani a "szocialista erk�lcs" betart�s�t.

Ez volt az az �lt�ny�s, nyakkend�s buliba j�r�sos id�szak. Az ORI int�zett mindent, koncertet, g�zsit, technik�t, szem�lyzetet. Vizsg�t kellett tennie mindenkinek, aki zen�lni akart. �gy k�nnyen kisz�rhett�k, azt aki nem volt el�g loj�lis. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy aki enged�lyt kapott az marad�ktalanul megfelelt a k�vetelm�nyeknek, de ez mindenesetre egyfajta sz�r� volt. Azt�n volt m�g olyan, hogy Sanzonbizotts�g. Na ez egy sz�p brig�d volt. �k fel�gyelt�k a dalsz�vegeket. Volt olyan zenekar, aki rutinosan elrejtett a sz�vegben egy-k�t "oda nem ill�" sort, amit kih�zott a fent eml�tett pl�num, �gy azonban az igazi mondanival� benne maradt. Mert az�rt ez a test�let nem felt�tlen�l �llt akad�mikusokb�l.

A fiatalok, meg a Radio Luxemburgb�l pr�b�lt�k "lef�lelni" az �j Stones, meg Hendrix n�t�kat. T�l sok koncert nem volt. Ami volt az vagy a KISZ keretein bel�l m�k�d� klubokban zajlott vagy k�s�bb a Budai Ifj�s�gi Parkban. A Rajn�k L�szl� �ltal ir�ny�tott Ifi parkba, n�ha csak k�l�nb�z� furm�nyos m�dszerekkel lehetett bejutni, �gy hogy j�l is �rezze mag�t a sr�c. Hallottam olyat, hogy �ten - hatan v�s�roltak egy p�r cip�t (olyat ami elfogadhat� volt a fels� vezet�s sz�m�ra) �s a falon kidob�lva egyenk�nt mentek be benne. A hajat j�l lelap�tott�k, nehogy abba k�ss�n bele a KISZ titk�r. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt pr�b�ltak meg a zenekarok l�tezni. Technika az nem nagyon volt. Kiszuper�lt Pacsirta r�di�kra k�t�tt�k a git�rokat, meg ha v�letlen�l a k�zel�be ker�ltek egy nyugati cuccnak, akkor azt a technikusok azonnal �zekre szedt�k �s megpr�b�lt�k hazai term�kekb�l reproduk�lni. A Magyar egy lelem�nyes n�p. Nyugaton m�r Marshal er�s�t�kkel dolgoztak a zenekarok, itthon meg ilyen fill�rekb�l k�sz�lt "buher" cuccokkal. Sz�lt az j�l, legfeljebb nem volt olyan sz�p. Akkoriban persze ez nem is sz�m�tott, a beat �s k�s�bb a rock zene �GY lett! Akinek, amilye volt bedobta a k�z�sbe, csakhogy menjen a zenekar szekere. Erre a hangra �gy r�kaptak a zenekarok, hogy m�r sem a fels�bb ir�ny�t�s, sem a helyi kiskir�lyok nem tudtak ellene mit tenni. Magyarorsz�gra a '70-es �vekre bek�sz�nt�tt a rock zene ! A '70-es �vekre Magyarorsz�gon a k�nny�zene k�t f� csap�sir�ny fel� mozdult el. Vagy a diszk�ban osztottad az �szt vagy rock koncertre j�rt�l, sok vari�ci� nem volt.

AZOK A VIR�GOS '70-ES �VEK
�trendez�d�s:

Ebben az �vtizedben a vil�g (ezen bel�l a zene is) jelent�s �trendez�d�sen ment kereszt�l. A 60-as �vek v�g�n t�rt�nt megmozdul�sok nem sok eredm�nnyel j�rtak, a sr�cok mind ink�bb eldurvultak a hatalmakkal szemben. A '68-as p�rizsi di�kl�zad�sok t�rt�nete ma m�r csak n�h�ny oldal a t�rt�nelemk�nyvekben (ha egy�ltal�n megeml�tik). A l�zad�st jelk�pez� fesztiv�lok (Woodstock) �tmentek gazdas�gi v�llalkoz�sokba. A fiatalok �gy gondolj�k, hogy nincs m�s eszk�z�k arra, hogy felh�vj�k a vil�g figyelm�t arra, hogy valami elromlott. Tenni kell valamit, mert a F�ld goly� lassan a pusztul�s sz�l�re sodr�dik. Bizony. Az akkori fiatalokat ilyen komoly dolgok foglalkoztatt�k. Ennek az �r�k�s (jogos) el�gedetlens�gnek az egyik eredm�nye a rock zene is. Megalakulnak a ma m�r klasszikus zenekarok. Z�szl�t bont a Zeppelin, a Purple. M�g durv�bban ad hangot l�t�nek a Sex Pistols �s a Black Sabbath. "Ha a r�di�ban megsz�lal egy �llat m�don eltorz�tott git�r, ami leborotv�lja a hallgat� agy�t, akkor tal�n r�nk is figyelnek egy kicsit." - elv alapj�n haszn�lj�k a technika adta lehet�s�geket a zenekarok. Korszakos albumokkal jelentkezik a Queen �s a Pink Floyd. Mind-mind egy-egy �v�lt�s. A rock zene ezernyi k�l�n st�luss� robban sz�t: Hard rock, Heavy, Black, Speed Metal. Beindul a Punk mozgalom. Megjelennek az Underground form�ci�k. Ahogy durvul a vil�g, �gy durvul a muzsika is. M�r csak a hippik hirdetik a b�k�t. A mozikba ker�l a Szel�d Motorosok �s a Hair, megannyi remek zen�vel. A v�gtelen szabads�g �rz�s�vel �s egyben hi� �br�ndj�val. Az 1968-as Csehszlov�k balh� ut�n furcsa m�don Eur�pa "szocialista" fele az egyetlen nyugodt t�rs�g. Nincsenek t�ntet�sek, mindenkinek van munk�ja (k�telez� dolgozni), nincsenek akkora t�rsadalmi k�l�nbs�gek, mint nyugaton. Ugyan nincs k�la, meg komoly aut�k, meg milli�s vill�k (illetve csak elv�tve), de m�g farmert is neh�z beszerezni. A "Szocialista blokkon" bel�l mindent meg lehet szerezni. A csehekt�l tornacsuk�t meg hangszereket, a jug�kt�l farmert meg hanglemezeket, a lengyelekt�l ingeket meg �gynem�t, a Szovjetuni�b�l sz�nes TV-t. Csak kell vinni n�mi t�liszal�mit, �s m�r mehet is a biznisz. Magyarorsz�gon is enyh�l a l�gk�r, m�r t�l vagyunk a mindent meghat�roz� T.T.T., ir�nyvonal�n. A kult�rpolitika m�r nem b�rja er�vel, hogy �lland�an "odacsapjon", ha arra nem �rdemes zenekarok (el�ad�k) �tik fel fej�ket. Ha valakit letiltanak, szinte ugyanabban a pillanatban m�s j�n el� hasonl� muzsik�val, mondanival�val. �gy d�ntenek, hogy engedik a dolgok "szabad" �raml�s�t. Az�rt mindenhova elhelyezik a saj�t "megb�zhat�" embereiket, hogy a fel�gyelet megoldott legyen. Persze ezek a "megb�zhat� emberek" is fiatalok �s ha magukba n�znek �k is tudj�k, hogy a k�nny�zene az j�. Szervez�k, kiad�k, KISZ klubvezet�k gyakran viselik a felel�ss�get egy-egy "kem�nyebb" zenekar miatt. M�r nem a szocializmus eszm�je ir�nt elhivatottak, hanem ink�bb a zenekarok ir�nt. Mindezek a t�rt�n�sek tett�k lehet�v�, hogy Magyarorsz�gon a k�nny�zene a '70-es �vekben v�gs� fordulatot vegyen.

Sanzon, diszk�, rock:

Hogyan is n�zett ki a '70-es �vekben a Magyar k�nny�zenei �let? Nos, tulajdonk�ppen h�rom csap�sir�ny hat�rozta meg. El�sz�r is a konzervat�v (id�s�d�) r�tegnek volt ez a "k�na�n" id�szaka, hiszen a TV �s a r�di� is els�sorban a f�lbem�sz� sanzonokat nyomta. Az olyan b�jos el�ad�kat, mint Zalatnay Cini, Po�r P�ter, meg Aradszky L�szl�, szigor�an szimfonikus k�s�rettel. Semmi torz�tott git�r, meg "Ye, ye" zene. Azt�n megalakult a Beatrice is. Sz� nem volt m�g csirkedar�l�sr�l (k�s�bb sem), meg Jerico-r�l. Csuka M�nika �s a tes�ja Csuka Mary alap�totta, az els� n�i beat zenekar volt. Egy r�vid ideig Sz�cs Judit is billenty�z�tt a band�ban. Az igazi sikert akkor �rt�k el, amikor egy �vatlan pillanatban bevett�k a Nagy Fer�t. A "Gyere kisl�ny, gyere" c�m� opusz igazi diszk� sl�ger lett. K�s�bb azt�n a Fer� kisz�rta a csajokat �s bekem�ny�tett. A harmadik ir�ny lett a rock zene. A beat fejek is v�ltani akartak. Az Omeg�t otthagyta a Presser meg a Laux, a Metr�b�l elj�tt a Freinreisz Karcsi a Hung�ri�b�l meg �tnyergelt a Barta Tam�s �s megalakult az els� magyar "szupergroup", az LGT. Evvel elindult a progressz�v rock. A t�bb t�teles Ez�st ny�r vagy a Tengelykez� f�lember m�r ennek a st�lusnak a let�tem�nyesei voltak. '73-ban j�tt a P. Mobil, akik sok�ig (nagyon sok�ig) lemezt nem adhattak ki, de v�g�l is '81-ben megjelent a Mobilizmo. A zenekar �lland� probl�m�ja volt, hogy hihetetlen mennyis�g� ember volt k�v�ncsi r�juk, �lland� telth�zas koncertek mentek, de a lemezgy�r nem adta ki a lemez�ket. Sok minden f�z�dik a Mobilhoz. Az els� cs�pol�s �s az, az�ta rock bulikon m�r klasszikuss� v�lt k�rus: "A Hajsza, a G�lya, a F�nix �jszak�ja!" Sem a lemezgy�r "urai", sem a Sanzonbizotts�g, sem a m�dia nem k�nyeztette el �ket. A k�z�ns�g viszont igen. A legfanatikusabb rockerek j�rtak mobil bulikra. Hossz� hajjal (mit sem t�r�dve a rend�r�k �t�seivel), koszos farmerben, r�szegen. P. Mobil bulira j�rni "�let�rz�s" volt. Ebb�l az id�b�l sz�rmazik az a t�rt�net, amikor is Mobil rajong� fiatalok egy balatoni camping-ben git�rozgattak a s�tor el�tt, amikor is oda l�pett egy rend�r: Hossz� haj? H�lye zene? Zippz�ros paplan (h�l�zs�k)? A Matek meg nem megy? Annak ellen�re, hogy nem jelenhetett meg a lemez�k ez a zenekar volt, amelyik kitaposta az utat a t�bbiek sz�m�ra. Mintha kinyitottak volna egy csapot, j�tt a Piramis, az Edda (Miskolcr�l, ami nem volt egyszer�), indult a Hobo Blues Band. Megalakult a Dinamit, elkezdett koncertezni az �tform�lt Beatrice. Nem volt meg�ll�s. Az orsz�got ir�ny�t�k, csak �gy kapkodt�k a fej�ket, nem volt mit tenni a '70-es �vekben v�g�rv�nyesen meg�rkezett Magyarorsz�gra a rock zene.

Nem minden band�nak volt ilyen g�r�ngy�s �tja, mint a Mobilnak, de mindenesetre ezeknek a muzsikusoknak, zenekaroknak k�sz�nhetj�k, hogy ma is vir�gzik a rock �let kicsiny haz�nkban. A '80-as �vek elej�nek �j divat �r�lete neh�z feladat el� �ll�totta a rock zenekarokat. A mindent els�pr� �jfajta diszk� st�lus egy�rtelm�v� tette a k�nny�zen�ben m�r ink�bb az �zlet domin�l.

"Meghalt a lepke, a r�szeges l�ny, a gy�kok fia, a git�r kir�ly." - Hobo

A '70-es �vek v�g�re m�r megsz�lettek a legend�k. A legnagyobbak m�r nem �ltek. Elment Hendrix, Joplin, Brian Jones, Morrison, John Bonham, Keith Moon, Sid Vicious, �s m�g folytathatn�nk. Az �j �vtized �gy k�sz�nt be, hogy egy elmebeteg lel�vi John Lennont. S�lyos vesztes�gek ezek a rock zene sz�m�ra. Mind, mind k�l�n zseni. A kem�nyebb muzsika j�tsz�i m�g ezt a m�ly�t�st is t�l�lik, azonban az igazi megpr�b�ltat�s csak ezut�n k�vetkezik. A sz�m�t�g�p elk�peszt� fejl�d�s�vel a zene is v�ltozik. Megjelennek a computeriz�lt band�k. Iszony� lemez hegyek jelennek meg. Kezdenek elt�nni a val�di hangszerek. Olcs�bb (csak egyszer kell megvenni, r�ad�sul nem kell �j h�r, meg dobver�), gyorsabb, "tiszt�bb" hangokat lehet el��ll�tani. V�lem�nyem szerint a legdurv�bb a "villany dob" megjelen�se volt. Az akusztikus hangszerek hangj�hoz nyomokban sem hasonl�t� hangokat csalogatnak el� bel�l�k. Elindul egy �j hull�m, amit ravasz m�don �j Hull�mnak neveznek el. Az hogy Jackson Beat it c�m� n�t�j�ban az eszel�sen p�rg�s git�r sz�l�t Eddie Van Halen j�tsza, az csak hab a tort�n. Angli�ban tombol a legink�bb a New Wawe. Elindul a Depeche Mode, tal�n ez az egyetlen olyan banda amelyik nem is titkolja, hogy teljesen �j hangot akarnak megsz�laltatni. Siker�l is nekik, mert el�g intelligensek ahhoz, hogy �zl�sesen haszn�lj�k a sz�m�t�g�pet. A legt�bb banda (el�ad�) m�gis tiszavir�g �let�. A Kajagoogoo, a Thomson Twins, Nick Kershaw, Kim Wilde, stb. A legmegd�bbent�bb m�gis a n�met �j hull�m el�ret�r�se. Az addig "zenei feh�r foltnak" sz�m�t� NSZK is elkezdi "kitermelni" a saj�t m�v�szeit. Az �l-punk Nena, a szintipop megtestes�t�je az Alphaville, teljesen minimalista Trio �s tal�n az egyetlen gy�ngyszem a Kraftwerk.

Term�szetesen a TV sem maradhat ki. Elindulnak a "sztoriklip" gy�rt�sok. Egy-egy n�t�hoz k�l�n t�rt�neteket jelentetnek meg vide�n. A m�dia hat�s�ra ezek az "egyszer haszn�latos" el�ad�k hihetetlen n�pszer�s�get �rnek el. A lemezeiket �gy veszik, mint a cukrot. Minden list�t, lemezelad�si rekordot uralnak. Fel van adva a lecke a rock zenekaroknak vagy hajlanak, vagy t�rnek. A hajl�kony kateg�ri�ba tartozik p�ld�ul a kor k�vetelm�nyeihez maxim�lisan alkalmazkod� Europe. Haszn�lj�k a szintit �s �gy n�znek ki, mint akik most l�ptek ki egy divatszalonb�l. B�b�jos gyerek arc, bongyor s�r�, simul�kony hangv�tel �s minden n�ta a szerelemr�l sz�l. �v�lt r�luk, hogy sz�mukra a rock zene m�r nem �gy, hanem meg�lhet�si forr�s. Szt�rok akartak lenni nem pedig legend�k (ellent�tben Freddie Mercury-val). A m�sik oldal viszont nem enged az elveib�l. Az AC/DC ugyan�gy nyomja mint el�tte, m�r az Iron Maiden is egyre jobb albumokat ad ki. Az elvh�s�g �ra, hogy l�nyegesen kevesebb lemezt adnak el mint a "szt�r zenekarok". Kicsit h�tr�bb h�z�dnak, kicsit kevesebbet koncerteznek, kicsit t�bbet dolgoznak egy-egy �j anyagon, de �lnek �s ez a l�nyeg. A cs�kos gatya, meg a feh�r magas sz�r� tornacsuka n�luk is d�vik, de a zene egy kicsit sem puhul el.

Ez a helyzet a vil�g nyugati fel�n a '80-as �vekben, eg�szen addig m�g j�n egy Gorbacsov nev� szovjet vez�r aki egy k�rva nagy lukat �t a berlini falon.

A Magyar �j Hull�m:

Term�szetesen Magyarorsz�gra is meg�rkezett az �j �r�let. Ugyan kis f�zis k�s�ssel �s egy kicsit saj�tos form�ban, de itt volt. '80-ban n�lunk m�g mindig csak egy TV csatorna van �s k�t r�di� (Kossuth, Pet�fi), de m�r kicsit t�bbet lehet utazni (nyugatra), m�r nem kell h�napokat v�rni egy megrendelt lemezre. Az egyre ink�bb puhul� diktat�ra jelei m�r mutatkoznak. Megny�lnak az els� hangszerboltok egy j�t�kbolt h�l�zat keretein bel�l (Tri�l). Persze h�rokb�l m�g nem lehet kapni m�rk�sabbat, ink�bb csak a csehszlov�k m�rk�kat, de m�r van elektromos (lapgit�rnak h�vt�k akkor) git�r. Ilyen Gibson koppint�sok (Muzima). Az igazi �tt�r�s az �vtized k�zepe t�j�n �rhet� tetten. Ny�lnak a helyek. Egyre t�bb koncertre lehet menni. Elkezd�dnek a bulik a SOTE-n, a KEK-en �s megny�lik az els� rock klub a Rock Cafe a Doh�ny utc�ban. Ezekben a club-okban voltak koncertek is. Sz�nes a TV! Elindul Juh�sz El�d korszakos m�sora a Zenebutik. A Pet�fi R�di�ban B. T�th L�szl� nyomja a Poptariszny�ban. Ezekb�l a m�sorokb�l m�r lehet t�j�koz�dni, hogy merre folyik a vil�g zenei �lete, amelyek viszonylag naprak�szek. A szerencs�sek m�r el tudnak jutni a Queen b�csi koncertj�re (1982). Az�rt m�g megy a szelekt�l�s. A sz�p arc�, "f�s�lt" zenekarokr�l nap, mint nap hallani, a cs�ny�kr�l kev�sb�. A Europe, meg a Kajagoogoo ink�bb szerepel, mint a Mot�rhead. M�r j�nnek a zenekarok 1984-ben a Depeche Mode �s a Mot�rhead. K�s�bb az Iron Maiden �s '86-ban a Queen. �ri�si esem�ny volt. Sokan a Csernobili katasztr�f�val magyar�zz�k, �n ink�bb a zenekar remek �zleti �rz�k�vel. Egy teljesen sz�z ter�letet h�d�tottak meg. A technikai fejl�d�s m�g nem annyira update. A korabeli �js�gok (nem egy) playback-kel v�dolj�k a Queent, mondv�n Freddie Mercury mikrofonj�ban nem is volt k�bel. A r�di� technika m�g nem volt ismert kicsiny haz�nkban. �s j�nnek a zenekarok. A Sat�bbi, a Zizi Labor (a mai napig nem �rtem, hogy ker�ltek a Queen el�), a KFT �s az �j hull�m magyar szt�rzenekara az Els� Emelet. Sz�nes ruh�k, m�rv�ny koptatott "r�pa" farmer, f�lbem�sz� dallamok, gondolat n�lk�li dalok. Akkoriban h�rom f�le csoport l�tezett a diszk�ba j�r� �s divatk�vet� "popperek", meg az elveikhez g�rcs�sen ragaszkod� sz�k farmeros, alf�ldi papucsos rockerek. Valamint, terjed az Underground mozgalom is. A "h�traf�s�lt agy�" �rtelmis�g URH, VHK, meg Eur�pa Kiad� bulikra j�r az egyetemi klubokba. A t�rsadalom kritik�j�t is �k fogalmazz�k meg a legfrapp�nsabban. A "rock 'n roll az nem egy t�nc!", vagy a "Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy!"
A rockerek csak a saj�t vil�gukat v�dik:
"A rock �r�k �s elpuszt�thatatlan!" - �v�lti Schuster L�ri
"Am�g a F�ld kerek mindig lesznek rockerek!" - Pokolg�p.

Elindulnak a k�l�nb�z� k�nny�zenei tehets�gkutat� versenyek. Ezeken sem az underground, sem a rock zenekaroknak nem sok es�ly�k van. A TV m�g nem viseli el az "artikul�latlan" �v�lt�st, meg a diszharmonikus akkord futamokat sem. A furcsas�g, hogy am�g a vil�gban a rock zenekarok kiss� h�tr�bb tolj�k a front vonalat, haz�nkban megindul ennek a m�fajnak a meger�s�d�se. Egyre-m�sra alakulnak a zenekarok. J�nnek a nyugati band�k, m�g a Vol�n p�ly�n f�lh�zas az abszol�t toppon l�v� Depeche Mode, addig 80 ezren j�nnek �ssze a Queenre a N�pstadionban, telt h�zas a Mot�rhead.
Megjelennek az els� menedzserek (Heged�s L�szl�) �s ez�ltal n�lunk is beindul a zene �zlett� alakul�sa. Magyarorsz�got is utol�ri a fogyaszt�i t�rsadalom kialakul�sa. Az �vtized v�g�re elt�nik a vasf�gg�ny r�me �s elindulnak azok a v�ltoz�sok amiknek a hat�sai m�g a mai napig sem �rtek v�get.

Ha v�gig n�zz�k, hogy ma kik vannak talpon azok k�z�l akik ebben az �vtizedben kezdt�k, akkor egy�rtelm�v� v�lik, hogy csak �s kiz�r�lag a rock zenekarok maradtak. Nemhi�ba.

A '80 �vek v�g�n az eg�sz Kelet-Eur�pai r�gi�t �rint� politikai v�ltoz�sok jelent�sen megv�ltoztatt�k Magyarorsz�g zenei t�rk�p�t is.

V�gre belel�thattunk a nyugati vil�g szok�saiba, v�gre mindenhez hozz� lehetett jutni ami sz�ks�ges volt ahhoz, hogy a zenekarok fel tudj�k venni a versenyt a k�lf�ldi band�kkal. Sajnos a j� dolgokkal azonban meg�rkeztek a zenei "hullad�kok" is.

Amikor a 90-es �vekbe bes�t�lt a vil�g, akkor m�r �rezhet� volt, hogy �ri�si v�ltoz�sok k�vetkeznek. M�r r�g nincsenek di�kmozgalmak, m�r senkit sem �rdekelnek a h�bor�k (kiv�ve az �rintett orsz�gokat �s a fegyverkeresked�ket), nincsenek nagy form�tum� politikusok. Mindenkit bekebelezett a p�nz ir�ny�totta t�rsadalom, m�r semmi nem sz�m�t. (Nekem a mai napig hi�nyzik John Lennon, aki egy-egy mondat�val, dal�val mindig l�k�tt egyet azokon, akik kezdtek m�r semmiben sem hinni.) Hol is tartunk? Lecsengett a New Wave �r�let, vagy ink�bb �talakult. Az addig nagyj�b�l ezer zenei st�lus tov�bbi milli�ra robbant sz�t. Most m�r nap, mint nap jelentkeztek �j �s �j st�lusok, zenekarok. A m�dia mindenre ugrott, nem tudt�k ugyanis, hogy mib�l lesz �jabb nagy durran�s. A menedzserek, kiad�k ontott�k a "szt�rokat", a j� n�p meg be is nyelte, de t�vig. Gyakorlatilag mindenki hangszert ragadott (sajna az is akinek k�ze sem volt hozz�), aki csak tehette. A D�l Amerik�b�l �rkez� drogok el�rasztott�k az �reg kontinenst Eur�p�t. A hippik id�nk�nt elnyomtak egy f�ves cigit, vagy benyeltek egy kis LSD-t, de nem volt ennyire durva. A szintetikus szerekhez szintetikus muzsika duk�l. Az �vtized v�g�re m�r olyan st�diumba jutott ez a dolog, hogy bizonyos szerek, csak egy (maximum k�t) komponensben t�rtek el egy kerti m�anyag sz�kt�l. Ilyeneket vettek magukhoz a Mayday-ra j�r� fiatalok, ehhez m�g j�tt a "zene" �s az irgalmatlan hanger�.

�s mit csin�ltak a rock zenekarok e k�zben?
Nos, ism�t zseni�lisat h�ztak. Amikor m�r teljesen eleg�k volt, a mindenf�le f�lk�sz (vagy m�g f�lig sem k�sz) produkci�kb�l, mer�sz l�p�sre hat�rozt�k el magukat. �gy d�nt�ttek, hogy az igazi muzsik�hoz nem kell felt�tlen�l �ri�si felszerel�s, meg hanger�, meg mindenf�le technikai k�ty�. Egyszer�en "lekapcsolt�k az �ramot". Megalkott�k az Unplugged (er�s�t� n�lk�l j�tszott koncert) st�lust. Felh�v�s kering�re! Na ezt csin�lj�tok ut�nunk, ha tudj�tok. Rajtuk k�v�l senki nem tudta (tudja). El�g egy doboz git�r, meg dob (akusztikus), meg nagyb�g�. Az �tt�r�st az �regek csin�lt�k.

A Led Zeppelin Unleded albuma megadta az ir�nyt �s szerencs�re sz�mos k�vet�re akadt (Nirvana, Aerosmith, U2, Kiss, stb). Ism�t bebizonyosodott, hogy a rock zen�t NEM LEHET LE�RNI!. Mindent �s mindenkit t�l �l! Ez nem volt m�sk�ppen Magyarorsz�gon sem, csak kicsit korcs form�ban.

"�n az id�t nem sajn�lom, csak �lni szeretn�k" - Progn�zis

Azt hiszem ebben a '80-as �vekben �r�dott sorban benne van minden, amit a '90-es �vek elej�n (is) gondoltunk itthon. A kiss� v�ratlan politikai fordulat (aki azt mondja, hogy lehetett tudni, az hazudik) k�vetkezt�ben kiny�ltak a vil�g kapui Magyarorsz�g el�tt. Persze a nyugat nem l�tott benn�nk m�st, mint potenci�lis fogyaszt�kat. Megjelentek a parabola antenn�k, a bulv�r sajt� �s elindultak a kereskedelmi t�v�k. Csak �gy �ml�tt r�nk a szem�t. A vil�g nyugati fel�n �szrevehet� a v�ltoz�s folyamata. A zene is mindig �gy v�ltozott, ahogy a vil�g. N�lunk viszont az t�rt�nt, hogy k�szen kaptunk mindent. Egyszeriben r�nk zuhant minden. Hamburger, k�la, m�rk�s ruh�k, aut�k. M�g a "kapitalista" t�rsadalmakban megtanult�k az emberek a demokr�cia j�t�kszab�lyait, addig itthon "amit nem tilos, a szabad" elv �rv�nyes�lt (m�g ma is). A vil�g n�h�ny �vtized alatt, t�bb �vsz�zadnyi tud�st halmozott fel, nek�nk pedig nem maradt id�nk megtanulnunk, hogyan haszn�ljuk ezeket magunk �s kicsiny orsz�gunk sz�m�ra. �gy volt ez a muzsik�ban is. M�r senki nem mondta meg, hogy mit szabad �s mit nem, mi a j� �s mi a hullad�k. Kicsit �gy �rezt�k magunkat, mint az ovisok, akiknek az �v� n�ni a zebra el�tt engedi el a kez�ket. A szabad v�laszt�s hatalm�val nem nagyon tudtunk mit kezdeni. Nem �sztuk meg a zenei ir�nyzatok be�ml�s�t sem. Ez tal�n nem is annyira baj, amennyiben k�pesek vagyunk kiv�logatni a gy�ngyszemeket. N�lunk minden egy kicsit tov�bb tartott, egy kicsit lassabban v�ltozott. M�g a Kajagoogoo k�t lemez ut�n elt�nt a s�llyeszt�ben, itthon az Els� Emelet vagy �t albumot csin�lt.

Az aranylemez a '70-es �vekben 100 ezer eladott p�ld�ny ut�n j�rt, ma meg 15 ezer. Egy kisebb pesti ker�let. V�rl�z�t� produkci�kat l�thatunk, mindenhol. A Mayday itthon is teret h�d�tott, azt�n lassan elt�nt. Ami viszont a mi�nk (�s csak mienk), az a Sziget Fesztiv�l. A '93-ban indult sorozat, m�g egy cs�ppet sem volt profi, m�g egy kicsit sem volt fennakad�sokt�l mentes, de a c�lt el�rte. A m�ra Eur�pa legnagyobb zenei fesztiv�lja, avval a gondolattal indult, hogy �ssze kell hozni azokat a sr�cokat, akik ugyan�gy nem tal�lj�k a hely�ket az �j vil�gban, mint maguk a szervez�k. A "Kell egy h�t egy�ttl�t" szlogen egy telital�lat. Csak �rt�kelhet�, �l� produkci�val lehetett beker�lni. �s kik voltak azok, akik k�pesek voltak �l�ben muzsik�lni? A rock zenekarok �s az underground band�k. H�t err�l sz�ltak az els� Sziget Fesztiv�lok. Ilyen m�don pr�b�lt�k visszaadni a muzsik�l�s tekint�ly�t. Volt mi�rt hajtani, volt egy hely, ahol a zenekarok �s a k�z�ns�g ism�t egym�sra tal�lt. Megny�ltak orsz�gszerte a rock kocsm�k, zenekarokkal, jobbn�l jobb s�r�kkel. Az �j rock st�lusoknak (hard core, nu metal, grounge, stb.) megfelel�en alakultak az �j zenekarok. A felszerel�s, m�r nem volt probl�ma t�bb�. A lemezszerz�d�s m�r nem hozta l�zba a band�kat, ha akartak kib�reltek egy st�di�t �s csin�ltak maguknak albumot, amit a bulikon el is adtak. A m�dia persze m�g mindig nem tekintette "k�perny�k�pesnek" �ket, de a sr�cok m�r tudt�k, hogy nem kell felt�tlen�l a TV-ben l�tni a kedvenceket. Elmentek egy koncertre �s b�rmikor tal�lkozhattak vel�k. V�gre f�lelem n�lk�l lehetett Rice bulikra menni. V�gre megjelenhetett lemezen az Edda V�r�s tigrise (annak idej�n be volt tiltva a n�ta), a Mobil megt�lt�tte a Fradi p�ly�t (Schuszter L�ri m�g politikai szerepet is v�llalt) �s j�ttek a fiatalok. Elt�ntek a klasszikus �rtelemben vett amat�r zenekarok. M�r senki nem �llt (rock zenekarokr�l van sz�) f�lk�sz produkci�val a sz�npadra. M�r csak a nyelvb�l lehetett r�j�nni, hogy magyar zenekart hallunk. Elindultak a rock zenei k�pz� t�borok, megnyitottak a "k�nny�zenei" iskol�k. P�ka Egon vez�rlet�vel elindult K�b�ny�n (hol m�shol) a "rock f�iskola". Onnan nem j�n ki gyenge tud�s� muzsikus, abban biztosak lehettek. J�ttek a k�lf�ldi band�k, �jabb �s �jabb h�veket toborozni �s megpezsd�teni a hazai rock zenei �letet.

Mire az ezredfordul�hoz �rt�nk, zeneileg Magyarorsz�g utol�rte a "fejlettebb" nyugatot. Nyugodtan mondhatom, hogy semmivel sem rosszabbak a magyar muzsikusok, mint a k�lf�ldiek �s a lemezek ugyanolyan j�l sz�lnak m�r, mint a k�lhoniak.

Magyarorsz�gon az els�, t�rsadalmi m�retekben is �rz�kelhet� robban�s a beat-mozgalom volt, amely egyre t�bb embert mozgatott meg. A rock m�sodik gener�ci�ja, azaz a `farmerosok nemzed�ke` 1970-71-t�l bukkant fel nagyobb t�megben a koncerteken �j szt�rokat, �j zenekarokat juttatva a cs�csra. A harmadik nemzed�k a hetvenes �vek m�sodik fel�ben szervez�d�tt saj�tos arculattal rendelkez� t�borr�. Az 1980-as �vek elej�n meg�l�nk�lt a rock�let undergroundja, hiszen a hard rock egyre gyakrabban hangoztatott kif�rad�s�val, v�ls�g�val egyid�ben �j zenekarok jelentek meg, amelyek saj�t magukat tudatosan a punk vagy az �j hull�mos jelz�vel k�l�nb�ztett�k meg a hazai rock k�pvisel�it�l.

A lemezbor�t�k tervez�se, kivitelez�se k�l�n m�v�szeti �gazatt� v�lt az �vtizedek sor�n. K�l�n�s �rt�ket k�pviselnek azok a darabok, amelyeket a kiad�st k�vet�en betiltottak, de n�h�ny ezer a boltokba ker�lt. A lemezek beszerz�se, birtokl�sa sok esetben a zenei identit�s fontos kifejez�j�v� v�lt.

A rockt�rt�netnek a mindenki �ltal ismert nyertesei mellett megvannak a maga vesztesei is. A legismertebb p�lda erre a Beatles eredeti dobosa, Pete Best, de nem � az egyed�li. �ssze�ll�t�sunkban az �t legfontosabb p�ld�t kerest�k meg a rockzene epiz�dszerepl�v� sil�nyult nagy �ldozatait, akiknek valamilyen okn�l fogva nem siker�lhetett az, ami a k�s�bb nagy karriert befut� t�rsaknak igen, �s akik k�z�l egy�bk�nt nem mindegyik tekinti mag�t vesztesnek. �s ha azt vessz�k, hogy h�nyan mondhatj�k el magukr�l, hogy olyan nagys�gokkal zen�ltek egy�tt, mint John Lennon, Sting vagy Kurt Cobain, akkor valahol m�g igazuk is van. Most h�tv�g�n k�t koncertet is ad P�rizsban az �jj�alakult Police, azaz Sting, Andy Summers �s Stewart Copeland tri�ja. A k�z�ns�g soraiban ott lesz majd egy Henry Padovani nev� k�z�pkor� �r is, akir�l val�sz�n�leg m�g a k�r�l�tte �ll�k sem tudj�k majd, hogy egykoron � is az egy�ttes tagja volt, �m nem sokkal azel�tt, hogy a Police sikersorozata megkezd�d�tt volna, elhagyta a zenekart. A francia git�ros ugyan egy�ltal�n nem tartja mag�t vesztesnek, �s bevall�sa szerint nem sajn�lja a t�rt�nteket, m�gis, Padovanit �gy tartja nyilv�n a szaksajt�, mint a rockt�rt�nelem egyik legnagyobb vesztes�t, �s a neve m�g k�l�nb�z� m�velts�gi kv�zm�sorokban is el� szokott ker�lni k�rd�sk�nt. Az id�n 55 �ves, korzikai sz�let�s� zen�sz az Aix en Provence-i egyetemre j�rt, amikor 1976 �sz�n ott koncertezett a punk egyik el�futr�nak is tekintett amerikai rockzenekar, a Flamin' Groovies, amely ink�bb Eur�p�ban alak�tott ki mag�nak rajong�t�bort. Az akkor m�r zen�szi amb�ci�kat d�delget� Padovani megismerkedett a zenekar tagjaival, akik meggy�zt�k, hogy menjen ut�nuk Londonba, ahol am�gy is nagy dolgok t�rt�ntek azokban az id�kben. Padovani v�g�l 1976 december�ben kelt �tra, aut�j�ba bepakolt egy git�rt �s egy er�s�t�t, �s pillanatok alatt felszippantotta a forrong� londoni punksz�nt�r. Egy k�z�s bar�tjuk mutatja be a dobos Stewart Copelandnek, aki �pp akkor oszlatta fel el�z� zenekar�t, �s miut�n megismerkednek egy kor�bban a jazz m�fajban pr�b�lkoz� basszusgit�rossal (� volt ugye Sting), megalak�tott�k tri�jukat, a Police-t. Az egy�ttes szekere kezdetben igen nehezen akar megindulni, a Police csak egy a sok angol punkzenekar k�z�l, �s a Copeland szerzem�nyeib�l lett kislemez sem lett sikeres. 1977 nyar�n tal�lkoznak a veter�n git�rossal, Andy Summersszel, akivel n�gytag�ra eg�sz�l ki a zenekar fel�ll�sa, de hamar kider�l, hogy a k�t git�ros k�z�l Summers annyival technik�sabb, hogy Padovaninak egyre kevesebb funkci�ja marad a zenekarban. Mindennaposs� v�lnak a fesz�lts�gek, �s v�g�l augusztusban egy f�lbeszakadt st�di�felv�tel ut�n a franci�nak nincs m�s v�laszt�sa, mint hogy otthagyja a Police-t. Innent�l m�r k�t sz�lon fut tov�bb a t�rt�net, �s ezek k�z�l a Police-�t ismerj�k jobban: a tri� m�g n�h�ny h�napig sikertelen�l pr�b�lkozik, de azt�n a Roxanne c�m� Sting-szerzem�ny meghozza sz�mukra az �tt�r�st, �s az egy�ttes a korszak legsikeresebb el�ad�i k�z� ker�l, m�ghozz� nemcsak brit viszonylatban, hanem vil�gszerte. Ezzel egyid�ben Padovani egy kev�sb� ismert punkzenekarban pr�b�lkozik (Wayne County and the Electric Chairs), majd megalak�tja saj�t zenekar�t, a Flying Padovanist. V�g�l azt�n a zeneiparban k�t ki: a nyolcvanas �vek sikeres amerikai f�ggetlen kiad�ja, az I.R.S. Records aleln�ke lesz, majd menedzserk�nt tev�kenykedik (t�bbek k�z�tt az olasz szt�r�nekes, Zucchero oldal�n), �s m�r csak hobbib�l zen�lget, tavalyi sz�l�album�n pedig nem m�s szerepel, mint a k�t r�gi ismer�s (s�t, tal�n a bar�t sz� sem t�lz�s), Copeland �s Sting, no meg Glen Matlock, akir�l lesz m�g sz� ebben a cikkben. A zen�sszel a Police �jj�alakul�sa, �s p�rizsi fell�p�se �r�gy�n k�sz�tett interj�t az AFP francia h�r�gyn�ks�g, melynek Padovani kijelentette, hogy semmit nem b�n a m�ltban t�rt�ntekb�l: "Minden nap h�l�t adok az �gnek! Mi�rt lenn�k frusztr�lt? Mert nem vagyok benne a rocklexikonokban? Ki a fen�t �rdekel?" - k�rdezett vissza. Majd az�rt bevallotta, hogy k�nnybe l�bad� szemmel fogja n�zni a Police-t, de csak a nosztalgia miatt: "A Police r�sze az �letemnek, �s �n is r�sze vagyok a t�bbiek�nek."

Magyar sorst�rsak:

A magyar rockt�rt�net rengeteg tagcser�t �s kev�s igazi sikersztorit ismer, de az�rt kiemelhet� k�zt�k egy-kett�. Tanuls�gos t�rt�net p�ld�ul az Ill�s�, mely korai fel�ll�s�ban is a korszak n�pszer� zenekarai k�z� tartozott, de 1964-ben kett�szakadt: Ill�s Lajos �s testv�re, K�roly, valamint K�rmendy Istv�n dobos tarthatta meg a nevet, de a kincset �r� felszerel�s a t�bbiek� lett, akik Strings n�ven zen�ltek tov�bb. Azt�n Ill�s�k bevett�k a Sz�r�nyi fiv�reket �s Br�dy J�nost - a Stringsre pedig m�r senki sem eml�kszik, hi�ba az anyagi el�ny. Szebb t�rt�net a Kisp�l �s a Borz�, mely n�gytag� zenekark�nt indult 1989-ben, hiszen Lovasi Andr�s eleinte m�g git�rozott, a basszusgit�ros viszont �zdi Rezs� volt. � azonban k�t �v eltelt�vel kil�pett a zenekarb�l (�ll�t�lag egy koncert ut�n kisz�llt a k�z�s aut�b�l, szimbolikuss� t�ve a t�voz�st), �s hely�re a t�bbiek nem vettek be senkit. Tri�k�nt a Kisp�l az elm�lt k�t �vtized egyik legsikeresebb magyar zenekara lett, de Lovasi Kiscsillag nev� side-projectj�ben azt�n felbukkant �zdi Rezs� is, kerekk� var�zsolva a t�rt�netet.

St�lus t�rt�net

A rhythm and blues-t onnan tudjuk megk�l�nb�ztetni a klasszikus Rock and Roll sz�mokt�l, hogy �ltal�ban fekete el�ad�k �neklik, t�bb benne a blues �s a jazz elem, valamint a f�v�sok is nagyobb szerepet kapnak. A m�faj egyik legh�resebb szt�rja Fats Domino, aki Ain't It A Shame c�m� dal�val uralta a sl�gerlist�kat.

A punk rock t�rt�nete Magyarorsz�gon:

A punk mozgalom hazai megjelen�se 1978-ra tehet�. Az els� zenekarokat f�k�nt k�z�piskol�s fiatalok alak�tott�k meg a nyugati el�ad�k, p�ld�ul az angol Sex Pistols hat�s�ra. A CPg, az ETA, a Kretens, a Tizedes meg a t�bbiek, a QSS �s egy�b, dalsz�vegeikben a szocialista diktat�r�t b�r�l� el�ad�k tev�kenys�g�t a p�rt�llam nem n�zte j� szemmel. Lemezkiad�sra nem volt lehet�s�g�k, h�zi k�r�lm�nyek k�z�tt vagy koncertjeiken felvett zen�j�k t�bbnyire magn�kazett�kon terjedt k�zr�l-k�zre.

1983-ban a rendszert ny�ltan becsm�rl� CPg-t, amelyet a sajt�ban igyekeztek az ekkoriban megjelen� rasszista skinhead mozgalommal is �sszef�gg�sbe hozni, k�z�ss�g elleni izgat�s v�dj�val b�r�s�g el� �ll�tott�k �s tagjait - a fiatalkor� basszusgit�ros kiv�tel�vel-, let�ltend� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k, hogy ezzel p�ld�t statu�ljanak mindenki sz�m�ra. Kev�sb� ismeretes, hogy 1984-ben egy K�zellens�g nev� egy�ttes is hasonl� sorsa jutott, r�gt�n a m�sodik (f�lbeszak�tott) koncertje ut�n. 1985 t�j�n a rendszer m�r kev�sb� volt szigor�, a Kretens m�g egy k�lf�ldi turn�ra is lehet�s�get kapott, melynek sikere bizony�t�k arra, hogy tehets�g ter�n a hazai punk zen�szek sem felt�tlen�l maradtak el k�lf�ldi t�rsaikt�l.

A punk rock els� hull�m�nak az 1990-es rendszerv�lt�s vetett v�get. Az id�k�zben feln�tt� v�lt els� gener�ci�s punkok ezut�n t�bbnyire felhagytak a zen�l�ssel, b�r n�melyik egy�ttes nagyj�b�l egy �vtized m�lt�n ism�t �ssze�llt egy-egy nosztalgia koncert erej�ig. A kilencvenes �vekben bek�vetkezett a mozgalom ideol�giai �talakul�sa, mivel �j ellenf�lre tal�lt a globalizmus �s a fogyaszt�i t�rsadalom k�p�ben.

�s most haladjunk tov�bb a rock zene t�rt�net�ben !

N�zz�k el�sz�r az underground sz� jelent�s�t: Rejt�zk�d�, �nt�rv�ny�, tiltott, misztikus szemben a felsz�nen t�rt�n� dolgokkal => f�ldalatti. Haz�nkban a 60-as, 70-es �vek fordul�j�n a zenepiacon az Ill�s, Omega, Metr� s�p�rte be a t�megek elismer�s�t. A T�zker�k, Kex, Syrius triumvir�tusnak m�r l�nyegesen nehezebb volt a helyzete. Persze, lehet igazs�gtalannak is nevezni a dolgok alakul�s�t. Az els� csoport csin�lta a nagy sl�gereket, mert k�pes volt r�, �s csin�lhatta.

A m�sodik csoport volt az underground, ami nagyon inspirat�v helyzet lehet, ak�r v�laszt�s k�vetkezm�nye, ak�r k�ls� k�nyszer�, de rendk�v�l nyomaszt�, ha az ember f�lj�nne, �m visszataszig�lj�k. A Kex (�s mindenekel�tt �nekese, Baksa-So�s J�nos) fell�p�seinek teljes kisz�m�thatalans�ga ugyanazt a szabads�gv�gyat, az �nkifejez�snek ugyanazt a szabads�gfok�t artikul�lta intellektu�lis ir�ni�val, mint amit a maga k�ltelki, vadul�s m�dj�n a T�zker�k (�s git�rosa, Radics B�la), illetve a Syrius improvizat�v dzsessz-rockja. �k nem nagyon mert�k megk�rd�jelezni a rendszer hely�nval�s�g�t, akkor m�g nem �rett meg erre az id�.

A 80-as �vek elej�n-k�zep�n azonban m�r m�s szelek f�jtak. Az underground arany�veinek lehet nevezni ezt az id�szakot. Jelent�s mennyis�g� zenekar reprezent�lja az akkori underground zen�t (Balaton, Trabant, Bizotts�g, Eur�pa Kiad�, Kontroll Csoport, Neurotic, URH, V�gt�z� Halottk�mek). Ezek a zenekarok sz�vegeikben nem az "�let sz�p" hangulatot dombor�tj�k ki, hanem hangot adnak olyan szem�lyes v�lem�nyeknek, melyek nem j� f�nyben t�ntetik fel a korszakot �s az orsz�got. A 80-as �vek hangulat�t h�ven t�kr�z� punk/new wave inspir�lta zenekarok lemezszerz�d�shez csak elv�tve jutottak, �gy alakulhatott ki az a furcsa szubkult�ra, hogy a koncerteken a k�z�ns�g soraiban, kezdetleges eszk�z�kkel r�gz�tett kazett�k ronggy� m�solt k�pi�i keringtek a k�ztudatban. Igazi szamizdatok voltak ezek, melyek h�ven t�kr�zt�k a korszak "a falnak is f�le van" szellem�t.

A 90-es �vek elej�n a "rendszerv�lt�ssal" mindez term�szetesen megv�ltozott, bet�dult a "szabads�g", szabadoss�g �s a sok szenny is �s m�r nem volt divatos a f�ld al�l kikiab�lni a nagy igazs�got. Mindezt meg lehet tenni a felsz�nen is, persze ennek a szabads�gnak �ra is van: sok esetben az egyszer�s�g �s "k�z�rthet�s�g" olt�r�n eleny�szik a m�v�szet maga.

A metal mainstream sikereinek korszaka az 1990-es �vek elej�n �rt v�get a Nirvana �s m�s grunge zenekarok felbukkan�s�val, jelezve az alternat�v rock �tt�r�s�t. A grunge zenekarokra hat�ssal volt a heavy metal hangz�s, de elvetett�k a n�pszer�bb metal csapatok kicsapong�sait. A glam metal elvesz�tette t�mogat�s�t, �s nem csak a grunge siker�nek k�sz�nhet�en, de a Metallica f�mjelezte agressz�vebb hangz�s �s a Pantera-f�le post-thrash groove metal n�pszer�s�g�nek n�veked�se miatt is. Kev�s �j, egy�rtelm�en metalt j�tsz� zenekar aratott kereskedelmi sikert az �vtized els� fel�ben - a Pantera Far Beyond Driven albuma 1994-ben p�ld�ul vezette a Billboard lemezelad�si list�j�t - de Ian Christe szavaival: "a mainstream fak� szem�ben a metal halott volt". N�h�ny zenekar megpr�b�lt alkalmazkodni az �j zenei viszonyokhoz. A Metallica meg�j�totta st�lus�t: a tagok lev�gatt�k a hajukat, azt�n 1996-ban a Jane's Addiction �nekes Perry Farrell szervezte alternat�v zenei fesztiv�l, a Lollapalooza f�zenekarak�nt j�tszottak. Mik�zben ezek a t�rt�n�sek t�bb r�gi rajong�b�l negat�v reakci�kat v�ltott ki, a Metallica vil�gszerte az egyik legsikeresebb zenekar maradt az �j �vsz�zadban is.

A Primus a funkot, a punkot, a thrash metalt �s a k�s�rleti zen�t egyes�tette. A Tool a progressz�v rockkal �tv�zte a metalt, m�g a Nine Inch Nails �s a Ministry az elektro-industrial hangz�sba �p�tette be a s�lyos metal riffeket. Marilyn Manson Alice Cooperre eml�keztet�, sokkol� hat�s� el�ad�sokra t�rekedett.

A nu metal a folyamatos MTV jelenl�tnek �s az Ozzy Osbourne 1996-ban indult Ozzfestj�nek k�sz�nhet�en aratott komoly mainstream sikereket, mely arra �szt�k�lte a m�di�t, hogy a heavy metal �jj��led�s�r�l kezdjen besz�lni. Abban az �vben adta ki a Korn a Life is Peachy albumot, az els� nu metal lemezt, mely beker�lt a Top 10-be. K�t �vvel k�s�bb a zenekar Follow The Leader albuma az 1. helyig jutott. A nu metal kereskedelmi sikereinek hat�s�ra 1999-ben a Billboard feljegyezhette, hogy t�bb mint 500 metalzen�re szakosodott r�di�ad� m�k�dik az Egyes�lt �llamokban, k�zel h�romszor annyi mint t�z �vvel kor�bban. Mik�zben a nu metal sz�les n�pszers�gre tett szert a 2000-es �vek elej�n, a hagyom�nyos metal st�lusok rajong�i - egy-k�t el�ad� kiv�tel�vel - nem fogadt�k el teljesen a m�fajt.

A Korn cs�csteljes�tm�nye ut�n h�rom �vvel, 2001-ben az �rm�ny sz�rmaz�s� amerikai System Of A Down m�sodik albuma, a Toxicity jutott fel �jra a Billboard lista �l�re, m�g ugyanakkor a Slipknot Iowa albuma a harmadik helyig jutott. B�r az �vtized k�zep�re a nu metal mozgalom n�pszer�s�ge er�sen megkopott, a vezet� zenekarok, mint a Korn, a Slipknot �s a System Of A Down tov�bbra is sikeresek.

A '90-es �vek kezdet�n azonban egyes band�k m�r a rock zen�n k�v�l es� m�fajokban is kerest�k a lehets�ges kapcsol�d�si pontokat, �s az �gy kialakult alternat�v metal sz�nt�r a grunge zenekarokkal kar�ltve kis�p�rte a m�di�b�l a p�r �vvel azel�tt zajos sikereket arat� glam �s thrash metal csapatokat. Az 1990-es �vek m�sodik fel�ben �rkezett meg az amerikai metal csapatok �j hull�ma, akiket az alternat�v metal zenekarok �s soksz�n� st�lusuk inspir�lt. Az alternat�v metal akkor j�tt l�tre, amikor megfogalmaz�dott a v�gy egy m�sfajta hangz�svil�g ir�ny�ban. Ez id� t�jt a heavy metal zenekaroknak a k�z�ns�ge f�k�nt azon alternat�v fanok k�r�b�l ker�lt ki, akik am�gy szeretik a git�rcentrikus kem�ny rockzen�t. Ez az id�szak a 80-as �vek v�ge, 90-es �vek elej�re tehet�. Ekkor a t�l�l� hardcore punk band�k bet�vedtek a metal ter�let�re, maguk el�tt tolva az alternat�v git�rzen�t j�tsz� band�kat, akik m�s ir�nyban kezdtek inspir�ci�t keresni.

M�g a Bathory elind�totta a viking metal �s folk metal mozgalmakat, addig a skandin�v black metal sz�nt�rr�l m�s zenekarokat a terjed� er�szakoss�ggal azonos�tottak az 1990-es �vek elej�n. 1991-ben vissza�t�tt a lemezkiad�k hajsz�ja a death metal band�k szerz�dtet�s�re, �s az underground k�z�ns�g azokhoz a zenekarokhoz p�rtolt, melyek ellen�lltak st�lusuk kihaszn�l�s�nak �s felhig�t�s�nak. A Gorgoroth �nekes Gaahl szerint "a black metal soha nem akart k�z�ns�get toborozni. Volt k�z�s ellens�g�nk. Term�szetesen a kereszt�nys�g, a szocializmus �s minden amit a demokr�cia jelk�pez". A Varg Vikernes (Burzum) �ltal meggyilkolt Mayhem git�ros, Euronymus hal�la vil�gszerte a m�fajra terelte a figyelmet.

1992-re a Skandin�vi�n k�v�li ter�leteken is kezdett terjedni a black metal, t�bbek k�z�tt N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban �s Lengyelorsz�gban. 1996 k�r�l, mikor a sz�nt�ren sokan �gy �rezt�k, hogy a m�faj megrekedt, sz�mos kulcsfontoss�g� zenekar, k�zt�k a Burzum �s a finn Beherit az ambient st�lus, a sv�jci Samael pedig az industrial st�lus ir�ny�ba l�pett tov�bb, m�g a Dimmu Borgir �s a brit Cradle Of Filth a szimfonikus black metalt kutatta.

A blues-rock jellemz�en gyorsabb temp�t dikt�l a bluesn�l, �s az elektromos git�r a meghat�roz� hangszere, ennek riffeire alapozta a dallamot. �n�ll� m�fajk�nt a '60as �vekben indult fejl�d�snek, f�k�nt Angli�ban �s �szak-Amerik�ban. Meghat�roz� k�pvisel�i az olyan band�k voltak, mint a Cream, az Allmann brothers band, vagy a John Mayall and the Bluesbrakers form�ci�. A blues-rock a kezdetekben f�leg az id�sebb blues el�ad�k(mint Howlin' Wolf, Muddy Waters vagy Elmore Leonard) dalait �rtelmezte �jra, �j hangz�st adva a daloknak az �thangszerel�ssel, �s a st�lusra jellemz� gyorsabb, fesz�tettebb temp� alkalmaz�s�val. Alapvet�en h�rom f� hangszer k�r� �p�lnek a dalok: az elektromosgit�r, a dob �s a basszusgit�r k�r�. Ezeket szokta kieg�sz�teni az �nek, �s leggyakrabban a zongora, vagy szintetiz�tor. Elektromos git�rb�l gyakran kett�t is megsz�laltatnak az el�ad�k, az egyik a rock and rollhoz hasonl�an al�rendeltebb szerepet j�tszik, ritmus git�r gyan�nt k�veti a sz�l�hangszert. A blues �s a rock and roll ugyan mindig is k�zel �lltak egym�shoz, a kett� kever�k�nek megjelen�se m�gis a '60-as �vekig v�ratott mag�ra. Az Egyes�lt �llamokban, 1963-ban r�gz�tette Lonnie Mack a legid�sebbnek tartott blues-rock dalokat, mikor felvette a Memphis, a Wham ls a Chicken-Pickin' c�m� sz�mokat. A st�lus megszil�rdul�sa ennek ellen�re angliai zen�szek nev�hez k�thet�, itt alkottak ugyanis az els� olyan el�ad�k, mint John Mayall vagy Alexis Korner, akik blues-orient�lt band�ik hangz�sil�g�val megnyitott�k az utat a k�s�bbi k�s�rletez�k el�tt. Az � munk�ss�gukra �p�ltek az olyan, nagy sikert el�rt egy�ttesek, mint a Free, a Savoy Brown, vagy a Fleetwod Mac.

Amerik�ban ebben az id�ben Johnny Winter, Paul Butterfield �s a Canned Heat nev� t�rsulat sz�m�tott �tt�r�nek. Az � munk�ss�guk nyitott utat a k�s�bb alkot� el�ad�k el�tt, akik az elektromos git�rok elterjed�s�vel kialak�thatt�k a blues-rock egy�ni st�lus�t. Jimmy Hendrix k�t tri�ja, a Jimmy Hendrix Experience (ami kezdetben du� volt, mert Jimmy senkit nem tartott el�g j�nak az �ltala t�masztott k�vetelm�nyekhez, �gy csak a dobos szerep�t engedte ki a kez�b�l), vagy a Band of Gypsys �r�k�rv�ny�en megreform�lta a kialakul� st�lus alapvet� jegyeit. Hendrix mer�ben �j, torz�t�kkal ell�tott, virtu�z j�t�ka az�ta is p�lda�rt�k� a legt�bb git�ros el�tt, ahogy a m�sik blues-rock ikon, Eric Clapton st�lusa is az. Az � dallamosabb, k�nnyebben em�szthet�, a blues alapvet� jegyeihez k�zelebb es� j�t�ka tolta igaz�n el�t�rbe a '60-as '70-es �vekben a blues-rock zen�t. Olyan egy�ttesekben h�vta fel mag�ra a figyelmet, mint a John Mayall vezette Bluesbraker, a Cream, a Blind Faith, �s a Derek and Diamonds, majd a k�s�bb kezd�d� sz�l� karrierje.

A '60-as �vek m�sodik fel�ben �jabb v�ltoz�st hozott a blues-rockba Jeff Beck munk�ss�ga, aki a The Jeff Beck Group �l�n a kem�nyebb hangz�svil�g megtestes�t�j�v� n�tte ki mag�t, nagy elismer�st bes�p�rve mind az Egyes�lt �llmokban, mind Angli�ban. A frissen alakult Led Zeppelin szint�n a kem�nyebb hangz�s fel� orient�l�dott m�ig a heavy metal megteremt�inek tekintik �ket a Black Sabbath mellett, m�gis klasszikus blues-rock jegyeket visel mag�n az egy�ttes. Jimmy Page j�t�ka sokat mer�t a st�lus alapvet� form�ib�l, m�gis el�gg� �jszer�en �s mer�szen alkalmazta �ket ahhoz, hogy teljesen saj�tos dallamvil�got alak�thasson ki az egy�ttes.

A blues-rock az 1970-es �vekben, f�leg Amerik�ban egyre ink�bb a kem�nyrock ir�ny�ba kezdett eltol�dni. Ekkor alakultak olyan band�k, mint az improviz�ci�kra kiemelten hajlamos, Duane Allmann �ltal f�mjelzett Allmann Brothers band, a folk-rock �s country jegyekkel egyar�nt d�s�tott Lynyrd Skynyrd, vagy a ZZ Top. F�leg a blues-rock ikonnak sz�m�t� Led Zeppelin munk�ss�ga miatt azonban Angli�ban, majd k�s�bb az Egyes�lt �llamokban is egyre nagyobb teret h�d�tott mag�nak az �jnak sz�m�t� st�lus, a heavy metal, ami �gy h�tt�rbe szor�totta a vele egy�tt feljl�d� blues-rockot. A st�lus �jj�sz�let�s�re az 1990-es �vekig v�rni kellett, ekkor ker�ltek ism�t el�t�rbe, ez�ta a n�pszer�s�ge gyakorlatilag t�retlen. �jabbkori k�pvisel� p�ld�ul John Mayer, a The Black Crows, a Silvertide, vagy az olyan �jabban alkult band�k, mint a The Black Keys, a The White Stripes, vagy a Black Angels.

A blues-rock st�lus megjelen�s�t haz�nkban az 1978-hoz szok�s k�tni, ekkor alakult meg a Hobo Blues Band. Az els� orsz�gos ismerets�gnek �rvend� blues banda, ami m�r a blues-rock elemeit is alkalmazta. A k�t st�lus nem v�lik el olyan �lesen egym�st�l, �gy neh�z meg�llap�tani, pontosan melyik egy�ttes melyik m�faj k�pvisel�je is, mindenkin�l tal�hat�ak �thall�sok mindk�t m�fajhoz. B�r m�ra orsz�gszerte t�bb tucat (egyes becsl�sek szerint 80-90) blues �s blues-rock banda l�tezik, k�z�l�k alig maroknyi szerzett mag�nak b�rmilyen h�rnevet is. A legismertebbek k�z�l�k F�ldes L�szl� HOBO, De�k Bill Gyula �s a Tak�cs Tam�s - Dirty Blues Band.

A brit inv�zi� a 60-as �vek k�zep�n alakult ki, amikoris a Beatles els�pr� sikere ut�n az angol rock and roll band�k �tkeltek az �ce�non �s el�z�nl�tt�k az amerikai piacot. Noha k�l�nb�z� hangz�svil�guk volt - a Rolling Stones �s Kinks-t�l a popzen�t j�tsz� Gerry & the Pacemakers �s Herman's Hermits-ig - er�sen hatott zen�j�kre az amerikai rock and roll, blues �s R&B. 1964 �s 1966 k�z�tt a brit inv�zi�s band�k uralt�k mind az amerikai, mind a brit list�kat.

Alapvet�en a country-rock m�faj az, amikor egy rockzenekar country zen�t j�tszik. B�r a country-t nevezhetj�k a rockzene ellenkult�r�j�nak, ebben az esetben rockos alapokra helyezik a country hangz�st. Jellemz�, hogy hangosabb er�s�t�st �s rockosabb alapt�m�kat haszn�lnak poppos mel�di�kkal egyid�ben. A m�faj jellemz� id�szaka a 70-es �vek volt, de a 80-as �vek v�g�n n�h�ny alternat�v rock banda visszany�lt ehhez a st�lushoz, b�r l�nyegesen sp�rtaibb hangz�ssal tett�k ezt.

A death metal �ltal�ban elutas�totta a kor�bbi metal st�lusok sz�npadi megjelen�s�t, helyette a h�tk�znapi szakadt farmernadr�gokat �s egyszer� b�rkab�tokat v�lasztotta. E szab�ly al�l fontos kiv�tel a Deicide frontembere Glen Benton, aki ford�tott keresztet �getett a homlok�ba �s a sz�npadon p�nc�lt viselt. A Morbid Angel pedig az �jfasiszta k�ls�s�geket vette fel. Ez a k�t zenekar, a Death-tel �s az Obituary-val egy�tt, a Florid�ban kialakult meghat�roz� death metal sz�nt�r vezet� csapatai voltak az 1980-as �vek k�zep�n.

Angli�ban a death metal st�lussal rokon grindcore a Napalm Death �s az Extreme Noise Terror vezet�s�vel emelkedett ki az anarcho-punk mozgalomb�l. A skandin�v death metal sz�nt�ren is megindult a fejl�d�s olyan zenekarokkal, mint a sv�d Entombed �s Dismember, ahol p�r �vvel k�s�bb a g�teborgi Dark Tranquillity, In Flames �s At The Gates zenekarok r�v�n a dallamos death metal hangz�s is kialakult. Az 1990-es �vek sor�n olyan amerikai technik�s death metal zenekarok mutatt�k be a sebess�g �s technik�s j�t�k elk�peszt� �j szintjeit, mint az Atheist �s a Cynic. Az �vtized k�zep�n Demanufacture (1995) c�m� album�n els�k�nt a Fear Factory �tv�zte industrial (ipari) elemekkel a death metalt, az �nekes Burton C. Bell pedig felv�ltva haszn�lt tiszta �nekt�m�kat �s "hal�lh�rg�st" a dalokban.

Az 1980-as �vek v�g�n a doom �s a hardcore egyes�t�s�vel sz�letett meg a sludge metal, melynek vezet� zenekarai az Eyehategod �s a Crowbar voltak a New Orleans, Louisiana (NOLA) k�zpont� sz�nt�rr�l. A k�vetkez� �vtized elej�n a korai doom metal zenekarok hat�s�ra Kaliforni�b�l a Kyuss �s a Sleep ind�tott�k el a "k�nny�" drogokkal azonos�tott stoner rock/stoner metal st�lus felemelked�s�t, m�g a Seattle-i Earth ambient k�s�rleteivel l�trehozta a drone metalt.

A folk-metal f�leg Eur�pa �szaki r�sz�n kedvelt a st�lus, �gy legismertebb k�pvisel�i is legink�bb a skandin�v orsz�gokb�l sz�rmaznak, mint a finn Korpiklaani, Finntroll, a sv�d Otyg, a kelta mes�ket id�z� �r Cruachan, illetve Norv�gi�b�l az Einherjer vagy a Fer�er-szigetekr�l sz�rmaz� T�r egy�ttes, b�r ez ut�bbi kett� a viking hagyom�nyok �pol�sa miatt a folk metalhoz k�zel �ll� viking metal m�fajba sorolhat�.

Magyarorsz�gon egyel�re kev�s el�ad� k�pviseli a folk metalt, pedig el�g gazdag n�pzenei hagyom�nyokkal rendelkez�nk. Ilyen egy�ttes a Dalriada (r�gebben Echo of Dalriada), a KerecsenS�lyom, a Szk�tia vagy a Sacra Arcana, de a K�rp�tia zen�j�ben is fel lehet fedezni ilyen elemeket, b�r �k hivatalosan nemzeti rock zen�t j�tszanak.

A folk metal megtartja a klasszikus heavy metal fel�ll�st (dobok, k�t git�r �s basszusgit�r), �s gyakran kieg�sz�l m�g k�l�nb�z� n�pi hangszerekkel (mint p�ld�ul furulya, fuvola, heged�), illetve szintetiz�torral is, ami sok esetben pont ezen n�pi hangszereket hivatott ut�nozni, ez�rt nagyobb szerepet is kap a zen�ben. A folk metal zen�ben gyakran felhangzanak ismert n�pdalok dallamai is. Jellemz� a n�i �nekhang, de el�fordul f�rfi is. Nem szokatlan a h�rg�s sem - �s ez a h�rom m�g egy�tt is el�fordulhat.

A glam rock rajong�k megk�l�nb�ztett�k magukat a farmerbe �lt�z�tt hippi hord�kt�l, tudom�nyos-fantasztikus �s androg�n t�m�k �ltal inspir�lt �lt�zetet viseltek. A zen�t b�gyadt �s k�b�t� ballad�k, �s a nagy energi�j�, Rolling Stones inspir�lta el�ad�sok jellemezt�k. A dalok gyakori t�m�ja volt a tudom�nyos - fantasztikus irodalom �s a gener�ci�s l�zad�s is.

A glam rock el�ad�k �s rajong�k gyakran �lt�ztek �rkorszakot id�z� csillog� viseletbe, �gy pr�b�ltak p�ld�ul megszem�lyes�teni egy "idegen" szem�lyis�get. A legismertebb p�lda erre David Bowie Ziggy Stardust �s Aladdin Sane szem�lyis�ge 1972-1973 k�r�l.

Hogy mir�l ismerj�k fel a grindcore-t? A rendk�v�l eltorz�tott, alulhangult git�rok, a p�rg�s, dobh�rtyaszaggat� dobhangz�s, �s a h�rg�s vok�l olyan hangz�svil�got �r el, ami semmilyen m�s st�lus�hoz nem hasonl�that�. �ltal�noss�gban igaz, hogy a sz�mok 1-2 percesek �s politikai t�m�j�ak. Mivel el�g neh�z lehet ezt elk�pzelni, itt van erre egy p�lda, ami alapj�n �rthet� a megk�l�nb�ztet�s. A grunge-ra sokf�le hat�s kevered�se jellemz�. A neh�zs�get a besorol�sn�l az jelenti, hogy az elnevez�s igaz�b�l a zeneipar egy skatuly�ja, amely a '90-es �vek seattle-i zen�j�t pr�b�lta egy kateg�ri�ba foglalni. Az ottani band�k ugyan val�ban saj�tos hangz�s� zen�t j�tszottak, �m egy�ltal�n nem egys�ges st�lusban. Emiatt a legt�bb banda tiltakozott is a grunge-b�lyeg ellen. A kiadv�ny, amely beind�totta a grunge-ot, a C/Z Records �ltal megjelentett Deep Six v�logat�slemez volt 1986-ban. Az albumon hat banda sz�mai hallhat�k, amelyeket az�ta is a "grunge atyjai"-k�nt tartunk sz�mon: Green River, Soundgarden, Melvins, Malfunkshun, Skin Yard �s a U-Men, akik k�z�l t�bbeknek ez volt az els� lemezkiadv�nya. Az el�ad�k st�lus�t �gy �rt�k le akkoriban: "Egy alapj�ban v�ve agressz�v, kem�ny hangz�s, amely a heavy metal lassabb temp�j�t a hardcore intenzit�s�val �tv�zi."

A kilencvenes �vek elej�n n�h�ny �ppen megalakult washington-i banda elkezdte a korai grunge hangz�st a hard rock-al �tv�zni. A legjellegzetesebb p�lda erre a Pearl Jam a r�vid�let� Mother Love Bone �s a Temple of the Dog t�rsas�g�ban, amely h�rom band�nak majdnem ugyanazok voltak a tagjai. Ezalatt a Nirvana a grunge-ot a Pixies hangz�s�val keverte. V�geredm�nyk�nt ezeknek az egy�tteseknek "tiszt�bb" �s kev�sb� heavy-s hangz�suk volt, mint a '80-as �vek grunge-band�inak, ezzel kik�vezve az utat a mainstream siker el�tt.

A Nirvana-nak tulajdon�tjuk, hogy meghozta az �tt�r�st a m�faj sz�m�ra 1991-ben. A Smells Like Teen Spirit n�pszer�s�ge a Nevermind albumr�l meglepte az eg�sz zeneipart. Az album els� lett vil�gszerte, �s ezzel megnyitotta az utat a t�bbi banda, k�zt�k a Pearl Jam sz�m�ra is. A Pearl Jam val�j�ban egy h�nappal kor�bban, 1991 augusztus�ban megjelentette m�r deb�t�l� album�t, a Tent, de a lemez elad�si mutat�i csak a Nirvana sikerei ut�n ugrottak meg.

A legt�bb grunge-rajong� �s a kritikusok is �gy tartj�k, a grunge a glam metal hanyatl� n�pszer�s�ge �ltal juthatott a mainstreambe. Az olyan glam metal band�k, mint a M�tley Cr�e, Poison �s a Warrant uralt�k az amerikai lemezlist�kat a '80-as �vekben, a kritikusok becsm�rl� v�lem�nye ellen�re is. A glam metal a macs� sz�vegekr�l, a himnusz-szer� riffekr�l, a rik�t� �lt�zk�d�si st�lusr�l �s a t�rsadalmi norm�kkal val� �tk�z�s�r�l volt h�res, k�l�n�sen a k�z�ns�g sz�rakoztat�s�nak ter�n. Ezek a dolgok k�zkedveltek voltak a nyolcvanas �vekben, de fokoz�d� ellen�rz�st kezdtek kiv�ltani a hallgat�s�gb�l a kilencvenes �vekre. A grunge viszont eg�szen j� kontrasztot ny�jtott a glam metal-al szemben. �gy a hair-metal alternat�v�jak�nt a grunge csillaga elkezdett emelkedni a glam metal hull�csillagg� v�l�sakor.

A grunge-�r�let valami�rt m�gsem volt hossz� �let�. T�bb fontos t�nyez� is van, amely ehhez vezetett, amelyek �nmagukban is elegek lehettek volna, �gy nem csoda, hogy egy�ttes fell�p�s�k v�gleg r�nyomta b�lyeg�t a m�faj alakul�st�rt�net�re. A legt�bb rajong�, de m�g a zenekritikusok is �gy tartj�k, hogy sok grunge-banda nagyon ellenezte a mainstream szt�rs�got ahhoz, hogy sok�ig megmaradhassanak egy-egy nagyobb kiad�n�l. T�bb banda megtagadta, hogy kiad�ik k�v�ns�gait teljes�tve "r�di�bar�tabb" zen�t kezdjenek j�tszani, �gy a szakemberek megtal�lt�k azokat az �j egy�tteseket, akik hajland�ak voltak erre. Ez egy amolyan "felvizezett" hangz�st jelentett, ami az "�s" grunge-fanok sz�m�ra m�r semmit nem ny�jtott.

Az 1996-ban bek�vetkezett visszaes�s a lemezelad�sok ter�n azt okozta, hogy a kiad�k olyan st�lusokat kezdtek promot�lni, amelyek n�pszer�bb� kezdtek v�lni abban az id�szakban. Ez a visszaes�s tal�n a poposs� v�l� grunge-band�k felt�n�s�nek r�hat� fel.

A heroin haszn�lata a grunge-zen�szek k�z�tt szint�n nagyon komoly �s szomor� probl�m�kat vetett fel, amelyek ak�r a zen�l�s v�g�t is jelenthett�k az egy�ttesek sz�m�ra. Andrew Wood heroin-t�ladagol�s miatti hal�la (1990-ben) volt az els� nagyobb csap�s a grunge vil�g�ban, elhozva a Mother Love Bone p�ly�j�nak v�g�t. A f�gg�s�g okozta Kurt Cobain veszt�t is, (b�r hal�l�nak k�r�lm�nyei nem tiszt�zottak). Vele egy �vben hunyt el Kristen Pfaff is a Hole egy�ttesb�l, majd 2002-ben Layne Stanley az Alice In Chains �nekese, �k is t�ladagol�s miatt.

K�zmegegyez�s alapj�n azt mondjuk, a grunge lesz�ll��v�t Kurt Cobain hal�la ind�totta, ennek id�pontja 1994 �prilisa. �rdekess�g, hogy a zen�szr�l t�bb fot� is k�sz�lt, amelyen a "grunge is dead" (a grunge halott) felirat �llt. A m�faj kedvel�i sz�m�ra a Soundgarden 1997-es feloszl�s�ig nem volt m�g egy�rtelm�, hogy a grunge mainstream sikere a m�lt�. A r�k�vetkez� p�r �v majdnem a feled�s hom�ly�ba k�ldte a st�lust. Sok egy�ttes rettenetesen lecs�kkent sikerrel folytatta a lemezek k�sz�t�s�t, a turn�z�st, ezek k�z� tartozik a legjelent�sebb, a Pearl Jam is.

A Nirvana megjelen�se ut�n bealkonyult a hair metal k�pvisel�inek. Egy-k�t t�l�l� megpr�b�lt v�ltoztatni a soundon, kem�nyebb zen�t j�tszottak, mint a 80-as �vekben, de a pop gy�kerekhez val� k�t�d�s�k nem sz�nt meg.

K�s�bb, a 60-as �vek v�g�n olyan egy�ttesek mint a Led Zeppelin �s a Black Sabbath megk�s�relt�k a korai brit rock st�lust �sszehozni a m�gink�bb git�rorient�ltabb hangszerel�ssel (Jimmy Hendrix), ennek legjobb p�ld�ja a Led Zeppelin II (1969) album. Innen eredeztethet� a hard rock igazi kezdete. Harmadik st�lusteremt� hard rock egy�ttes a Deep Purple volt, k�sei albumaik m�r heavy metal elemeket is tartalmaztak.

Itt jegyzend� meg, hogy a heavy metal �s a hard rock k�z�tt neh�z megh�zni a hat�rvonalat, de rendszerint a metalban a git�rriffek drasztikusabbak �s �n�ll�an dallamk�nt szolg�lnak, m�g a hard rock riffek ink�bb akkord alap�ak.

A m�faj nagy ar�n�kban is j�l hangz� git�rriffeket, himnikus k�rushangz�st, f�ldbed�ng�l� dobt�m�kat, macho-feelinggel meg�ldott �nekeseket eredm�nyezett.

A 70-es �vekben meg kell jegyezni n�h�ny karakteres el�ad�t, mint az AC/DC, Aerosmith, Alice Cooper, Kiss, Van Halen, akik �j trendeket ind�tottak, b�r a hard rock �ltal kitaposott �sv�nyen j�rtak.

A heavy metal a k�nny�zenei m�fajok legextr�mebb form�ja. (A kifejez�s eredeti jelent�se angolul neh�z f�m.) A heavy metal tipikus jellemz�i a git�r �s dob uralta hangz�s, az er�s ritmusok, a komolyzenei, blues vagy szimfonikus st�lus. Mindamellett, a heavy metal k�l�nb�z� �gai saj�t stilisztikai vari�ci�kkal rendelkeznek, melyek gyakran mell�zik, vagy m�dos�tj�k ezeket a jellemz�ket.

Egy heavy metal egy�ttesben a dobos, basszusgit�ros, ritmusgit�ros, sz�l�git�ros �s �nekes - aki valamelyik hangszeren is j�tszhat a legjellemz�bb fel�ll�s. A billenty�s hangszerek n�pszer�ek voltak a korai metal band�kn�l k�l�n�sen a (hammond) orgona �s esetenk�nt a mellotron b�r ezek haszn�lata napjainkban kev�sb� megszokott.

Manaps�g n�h�ny st�lus a prog-metal (progressz�v-metal), az eur�pai power metal �s ut�bbi id�kben a black metal - haszn�l billenty�s�ket, m�sok ker�lik, noha a k�l�nb�z� alm�fajok fejl�d�s�vel kezdik visszanyerni n�pszer�s�g�ket. A heavy metal dalok nagyban t�maszkodnak az er�s, tiszt�n hangszeres komponensekre.

A git�r �s feler�s�tett hangja a heavy metal kulcseleme. A git�rok gyakran er�sen hangos�tott cs�ves er�s�t�k�n vagy torz�t� ped�lokon kereszt�l sz�lalnak meg, hogy er�teljesebb, vastag, kem�ny hangz�st hozzanak l�tre.

A heavy metal m�sik kulcseleme a git�rsz�l�. A m�faj kialakul�sakor a min�l bonyolultabb sz�l�k �s riffek n�lk�l�zhetetlen r�szei voltak a heavy metalnak. A git�rosok a s�pr�s-penget�st (sweep-picking), az �rint�st�lust (tapping) �s egy�b m�s technik�kat haszn�lnak a gyors git�rj�t�k el�r�se �rdek�ben, �s sok alm�faj a virtu�zit�st f�l�be helyezi az egyszer�s�gnek. A technol�gia fejl�d�s�vel a git�r hangj�nak megv�ltoztat�s�ra �j m�dokat alkalmaztak.

Az 1970-es �vek korai szakasz�ban felbukkantak a k�t sz�l�git�rost alkalmaz� egy�ttesek. Sok egy�ttes, mint p�ld�ul a Judas Priest vagy az Iron Maiden, k�vett�k a mint�t, hogy a sz�l� - �s ritmusfeladatokat k�t git�ros osztja meg egym�s k�z�tt.

A basszusgit�r jelent�s szerepet j�tszik a legt�bb metalegy�ttesn�l. A basszus �lland�an jelen van a metalban, a hangz�s m�ly t�nusait szolg�ltatva, ami a zen�t "s�lyoss�" teszi. Ezenk�v�l, egyes egy�ttesekn�l a basszusgit�r hangj�t torz�tj�k �s effekt-ped�lok sor�val modul�lj�k. A metalegy�ttesek basszusgit�rosai az ujjal val� penget�s helyett gyakran haszn�lnak penget�t, az er�sebb megsz�lal�s el�r�s�hez. Sok m�s rockzenei m�fajhoz k�pest a metal dalokban gyakran alkalmaznak basszussz�l�kat, f�leg a dal els� p�r taktus�ban.

A dobfelszerel�s �ltal�ban sokkal nagyobb, mint m�s rockzenei form�kn�l. A standard fels� tam, l�bdob, perg�, l�bcin, k�s�r� �s be�t� cin mellett dupla l�bdobot, sz�mos fels� tamot �s sok k�l�nb�z� t�pus� cint�ny�rt haszn�lnak, valamint m�s �t�s hangszereket is.

Zen�j�re nagy nyom�st gyakoroltak a punk, post punk, new wave �s hasonl� zenei st�lusok. Val�j�ban, minden alternat�v zen�nek el�gg� k�z�s a Brit mivolta, de sz�mos alternat�v�k helyett mi m�gis indie-k�nt eml�tj�k. Mint st�lusra hat�ssal voltak az 1970-es �vek beli kem�ny punk-mozgalmak �s a korai 1980 �s a DIY erk�lcsi vil�gk�p. Az 1990-es �vek els� fele folyam�n az alternat�v zene, mint p�ld�ul Nirvana �s Pearl Jam, bet�rt a divatba �s h�d�tott. Kicsivel ezut�n az alternat�v m�faj el�zletesedett, ahogy a siker egy el��r�sos, konzervat�v megk�zel�t�ssel kereskedelmileg orient�lt vagy gy�rtott tetteket vonzott.

Nemr�g az "indie-rock" kifejez�s akkora fog�s lett, hogy a garage-rock-t�l az alt-orsz�g hallucinog�n anyag�ig a n�p t�bb sz�z m�sik m�fajt egy kalap al� vett vele. Valamint az indie-rock jelenleg legn�pszer�bbjei k�z�tt van a punk ut�ni ut�mozg�s. K�zkedvelt szalagok p�ld�ul a Hard-Fi, Liars, Franz Ferdinand, Arctic Monkeys, Bloc Party, The Futureheads. Ezek �s t�bbek k�zt az Interpol els�sorban a New Wave �s az 1980-as �vek beli punk ut�ni mozgalmakat befoly�solj�k.

Ennek a mozg�snak magja volt az �jj��led�s, ennek az eg�sznek az �jra k�zz�t�tele, amik javar�szt a 70-es �s 80-as �vek punkja �s a 1980-as �vek ut�ni punk-rockosabb ritmusokban �s riffekben mutatkoznak meg. Gyakran ezt a st�lust m�sik m�fajokkal, mint p�ld�ul a gar�zsrockkal elegy�tett�k.

A m�faj els� k�pvisel�je a Ministry volt a 80-as �vek v�g�n. L�gkalap�cs er�ss�g� git�rriffjeik, elektronikus hangz�svil�guk, az alkalmazott samplerek �s torz�tott �nekst�lusuk nyom�n nyugodtan lehet �ket nevezni a m�faj megalkot�j�nak. Az ir�nyzat igazi elterjeszt�je a Nine Inch Nails volt a 90-es �vek elej�n, akik a mainstream zenefolyamba beillesztett�k a m�fajt. A NIN siker�n felbuzd�lva sz�mtalan zenekar kezdett hasonl� hangz�s� muzsik�t �rni, mellyel megh�d�tott�k az alternat�v r�di�k k�z�ns�g�t. A 90-es �vtizedben t�bb alternat�v metal banda is beolvasztotta reperto�rj�ba az ipari hangz�st.

A metalcore zenekarok egyt�l-egyig "beat" zenekari fel�ll�sban l�teznek (dob, git�rok, basszusgit�r, �nek). Az �nek �ltal�ban h�rg�s vagy sik�t�s, amit k�s�r egy �nek, vagy "v�laszolgatnak".

A metalcore git�rt�m�k nagy r�sze a Slayer �s m�s Bay Area trash band�k riffjeit, sz�l�it illetve git�rhangz�s�t id�zi. A basszusgit�r �ltal�ban dobk�zeli primit�v t�m�kb�l �p�tkezik, �ltal�ban a git�rokhoz k�pest halkabban sz�lal meg ez a hangszer. A dob legink�bb punk-osan egyszer� 2/4 t�m�kb�l, �s technik�s p�rget�sekb�l �ll, mindezt gyors �s sokszor kisz�m�thatatlan v�lt�sokkal prezent�lva.

Sokan az All Out War-hoz �s Shai Hulud-hoz hasonl� band�kon k�v�l metalcore-nak hiszik az �n. "moshcore" band�kat is, mint a Hatebreed, Throwdown, Bleeding Through, 100 Demons, Terror, Bury Your Dead. Egyes elvetem�ltek szerint az igazi metalcore azok a thrash-el kevert hardcore st�lusok, ami a '80-as �vekben alakult ki, m�ra azonban az underground-ban is csak elv�tve tal�lni ilyet. Ezeket a st�lusokat azonban crossovernek �s thrashcore-nak h�vj�k.

Az ezredfordul� eleje �ta haz�nkban a nemzeti rockzene folyamatosan n�vekv� n�pszer�s�ge �s elismerts�ge f�k�nt arra vezethet� vissza, hogy az egys�ges�l� vil�ggazdas�gban az identit�studatnak (a hat�rokon is �t�vel� nemzethez tartoz�s tudat�nak) a t�megeket is megmozgatni k�pes nemzeti zene v�lt egyik f� alkot�elem�v� - ily m�don a koncertek k�z�ss�gi l�tet is form�lnak. Mindezzel p�rhuzamos jelens�g a politikai rendezv�nyek n�vekv� s�lya. Az elm�lt �vekben a nemzeti rock egy�ttesek f� rendezv�ny�v� v�lt a HVIM (Hatvann�gy V�rmegye Ifj�s�gi Mozgalom) �ltal szervezett Magyar Sziget. Nemzeti rock internetes r�di� a Szent Korona R�di�.

A Transatlantic volt az els� neo-prog szupergroup, mely az Asia nyomdokaiba l�pve a kor legnagyobb egy�tteseinek tagjaib�l �ll. A tagok Neal Morse (Spock's Beard), Mike Portnoy (Dream Theater), Roine Stolt (The Flower Kings), Pete Trewavas (Marillion). A banda eddig k�t albumot adott ki: SMPT:e, Bridge Across Forever, valamint k�t koncertfelv�telt: Live In Europe �s Live In America. A csapat zen�szei ek�zben saj�t sz�l�karrierj�kre is figyelnek, valamint az egy�ttes�kkel is kiadnak lemezeket. Az Amarans Plight is hasonl� egy�ttes, melynek tagjai DC Cooper (Silent Force, Royal Hunt), Gary Wherkamp (Shadow Gallery), Nick D'Virgillio (Spock's Beard), valamint Kurt Barabas(Under The Sun, Shadow Gallery). A banda eddig csup�n egy lemezt adott ki, Voice In The light c�mmel.

A zenei new wave mozgalom a modern popzen�n bel�l alakult ki, noha kezdetben kifejezetten ennek �jra�rtelmez�s�re, lerombol�s�ra t�rekedett. A zenei �letben a hetvenes �vek v�g�n, a nyolcvanas �vek els� fel�ben volt meghat�roz�. A rock and roll zene radik�lis �s "minden tagad�" ir�nyzata, a punk mozgalom folytat�sak�nt kelt �letre, kezdetben posztpunknak nevezt�k, ez ut�bbi kifejez�sen ma a new wave ir�nyzat korai szakasz�t �rtj�k.

Az �jhull�m k�pvisel�i nemcsak nyitottak voltak minden m�v�szi �s technikai �j�t�sra, hanem, mondhatni, mag�nak a m�v�szi �s technikai �j�t�snak a fogalm�t is b�lv�nyozt�k. Ennek eredm�nyek�pp a new wave hamar rendk�v�l soksz�n� lett, rendk�v�l sokf�le r�gebbi �s �jabb kultur�lis hat�st fogadott mag�ba, �s (ennek eredm�nyek�pp) t�bb alir�nyzatra bomlott, illetve egyes k�pvisel�i nem is sorolhat�ak semmif�le tipikus alir�nyzatba.

A fenti boml�s els� p�ld�ja az ir�nyzat k�z�rthet�bb� �s t�megszer�v� v�l�s�nak folyamata. Kezdetben rugalmass�guk miatt csak a f�ggetlen kiad�k mert�k szerz�dtetni az �jvonalas csapatokat, k�s�bb azonban a multinacion�lis lemezc�gek is megl�tt�k benne a fant�zi�t - �s a p�nzcsin�l�si lehet�s�get. �gy a kezdetben t�megkult�ra-ellenes new wave egyre jobban a t�megkult�ra meghat�roz� eleme lett. A posztpunk k�pviselte m�v�szies(ked�?), apopul�ris, nehezen �rthet� tartalmakat a kifejl�d� �j new wave-ir�nyzatok popul�risabb� �s k�z�rthet�bb� v�ltoztatt�k (m�sok szerint az ir�nyzat ezeknek hat�s�ra ki�resedett, kommercializ�l�dott).

E folyamattal p�rhuzamosan a modern pop-rockzene ekkor kezd�d� iparszer�v� v�l�sa figyelhet� meg, meghat�roz�v� v�lnak a t�meg�zl�st kiszolg�l�, a zen�t puszt�n �zletnek tekint� mammutkiad�k �s kereskedelmi t�v�k, r�di�k (a "Media Gaga"-k). Rendk�v�l fontos, hogy erre az id�szakra tehet�, a hetvenes �vek v�g�t�l kezdve, a szintetiz�torok �s egy�b elektronikus (zenei) eszk�z�k sz�les k�rben val� elterjed�se (a new-wave el�ad�k legfontosabb alapeszk�ze a szintetiz�tor lett), melyeken rengeteget k�s�rleteztek.

A new wave �tt�r�i k�z�tt olyan neveket eml�thet�nk, mint David Bowie, Elvis Costello, a The Pretenders, a The Police vagy a Roxy Music. A new wave mozgalom kiteljesed�se �s n�pszer�v� v�l�sa a szinti-pop (synth pop) ir�nyzatnak k�sz�nhet�, melynek legismertebb k�pvisel�i (p�ld�ul) a Kraftwerk �s a Depeche Mode. A nagy nevek mellett sz�mos olyan el�ad� is form�lta a new wave hangz�st, akik csak egy-egy sl�ger erej�ig lettek h�resek.

A nyolcvanas �vek els� fel�ben azonban szinte minden olyan rock vagy popcsapat a new wave-hez tartozott, akik szintetiz�torokat haszn�ltak, �gy a The Human League �s a Duran Duran is. Az ir�nyzat elterjed�se nagym�rt�kben k�sz�nhet� az ekkoriban indult MTV zenecsatorn�nak, melyen 1982 �s 1983 k�z�tt a zen�szek egy teljesen �j gener�ci�ja kapott minden addigin�l nagyobb t�megek el�tti szerepl�si lehet�s�get. Ilyen el�ad�k Adam Ant, a Culture Club, a Spandau Ballet vagy az A Flock of Seagulls.

Magyarorsz�gon az akkor uralkod� politikai viszonyok miatt a new wave mozgalom saj�tos form�ja alakult ki. M�g k�lf�ld�n a punk �s new wave egy�rtelm�en baloldali ir�nyzat, itthon, k�l�n�sen az underground egy�tteseket tekintve, a baloldali diktat�r�val szembeni ellen�ll�s jellemezte. A legn�pszer�bb �jhull�mos egy�ttes egy�rtelm�en a KFT, volt, m�g sz�mos m�s banda, mint az URH vagy a Balaton ink�bb megmaradt az underground szintj�n. A new wave hat�sa komoly rockegy�ttesek hangz�svil�g�ban is megfigyelhet� (Progn�zis). Az ir�nyzat legjelent�sebb (egyetlen hossz� �let�nek bizonyul�) k�pvisel�je haz�nkban a Bonanza Banzai nev� egy�ttes (de m�ra m�r �k is feloszlottak).

New wave of British Heavy metal: Az NWOBHM �jra�les�tette a heavy metalt a 70-es �vek v�g�n, 80-as �vek elej�n. A 70-es �vek v�g�n a m�faj el kezdett stagn�lni. A legnagyobb szt�rok (Led Zeppelin, Black Sabbath) vagy kit�rni kezdtek a m�faj korl�taib�l, vagy beles�ppedni az �nel�g�lts�g mocsar�ba. Ezalatt k�z�pszer� band�k egyszer�en fak�v� tett�k a heavy metalt �s blues-os hard rock riffekkel rukkoltak el�. Az NWOBHM kir�gta a bluest, felp�rgette a temp�t, feltekerte a hanger�t �s f�mesebb hangz�ssal j�tt el�. Nem akart�k megnyerni a nagyk�z�ns�get, tiszta metalt j�tszottak a metalfanoknak.

Term�szetesen a pop/rock els�sorban a dallamra koncentr�lt, a megragad� �s egyszer�en megjegyezhet� dallamokra, mik�zben a dalok rockosabb �temekre �p�ltek. Ritk�bb esteben el�fordult, hogy a pop/rock a professzion�lis lemezgy�rt�s egy hat�sos fort�lya volt. Ezeken a dalokon �rezhet� volt a pontos megtervezetts�g �s a minden�ron t�rt�n� ragaszkod�s az egyszer� dallamokhoz. A hangz�s patika tisztas�g� volt �s a r�gz�t�stechnika leg�jabb v�vm�nyainak haszn�lata is jellemz� volt az ir�nyzatra.

�gy lehetne �sszefoglalni a jellemz�ket, hogy igyekeztek a fiatalok vads�g-ig�ny�t kiel�g�teni, �gy, hogy k�zben az feln�tt koroszt�lyok sz�m�ra is megadj�k a letisztults�g �rzet�t. Azt le kell sz�gezni, hogy a pop/rock �s soft-rock nem ugyanaz. A pop/rock t�bb energi�t hordozott mag�ban, �gy a nem rock and roll-on feln�tt, konzervat�vabb koroszt�lyok sz�m�ra nehezebben befogadhat�v� v�lt.

A m�faj sz�rnyal�sa a 70-es �s 80-as �vekben volt. A 90-es �vekre az alternative rock �s grunge okozta v�ltoz�s gyakorlatilag les�p�rte a pop/rock felv�teleket a list�kr�l. Term�szetesen egy bizonyos r�teg v�ltozatlanul hallgatja a m�faj el�ad�it, �gy a mai napig l�teznek pop/rock dalok.

Sok mai power metal zenekar, mint p�ld�ul a norv�g ex-Conception �nekes Roy Khan-nal fel�ll� floridai Kamelot, a finn Nightwish, a n�met Blind Guardian �s az olasz Rhapsody Of Fire (kor�bban szimpl�n Rhapsody) alkalmaz billenty�-orient�lt "szimfonikus" megsz�lal�st, n�ha nagyzenekart �s opera�nekeseket is csatasorba �ll�tva.

Az Egyes�lt �llamokban a nyolcvanas �vek els� fel�ben alakult ki egy szint�n power metalnak nevezett vonulat a NWOBHM hat�s�ra olyan zenekarokkal, mint a Savatage, a Metal Church, a Vicious Rumors, a Jag Panzer, a Helstar, a Liege Lord vagy a Manowar.

Az amerikai power metal zenekarok a szokottn�l kem�nyebb riffekkel j�tszott�k a heavy metalt, de a thrash metalra hat�ssal l�v� hardcore punk befoly�s nem �rte �ket. Ezek a csapatok olyan "git�rh�s�ket" adtak a m�fajnak, mint Vinnie Moore (Vicious Rumors), Joey Taffolla (Jag Panzer) vagy Chris Oliva (Savatage). A nyolcvanas �vek US power metal zenekarait a metal m�faj mai st�lusir�nyzatai szerinti feloszt�sban m�r ink�bb tradicion�lis heavy metal kateg�ri�ba sorolj�k.

A prog-metal az 1990-es �vek elej�n k�nyvelhetett el komoly kereskedelmi sikereket, mikor a Queensryche sz�m�ra �tt�r�st hoz� Operation: Mindcrime (1988) album ut�n a Silent Lucidity dal (az 1990-es Empire albumr�l) r�di�s �s MTv sl�ger lett Amerik�ban. Nem egy tipikus progressz�v metal dal, de n�pszer�s�ge r�v�n n�velte m�s prog-metal zenekarok �zsi�j�t. A Dream Theater Pull Me Under dala (az 1992-es Images and Words albumr�l) szint�n n�pszer� volt a r�di�ad�kn�l �s az MTv-n. Az 1990-es �vek zenekarai k�z�l a Tiamat, a Pain Of Salvation, az Opeth, az Ayreon, a Tool �s a Symphony X is jellegzetes, saj�t hangot tudott kialak�tani, sz�nes�tve ezzel a progressz�v zenei palett�t.

Azok a zen�szek, akik progressz�v rockot j�tszanak, elutas�tj�k a popzene korl�toz�sait, m�veiket (melyek kifinomults�ga gyakran a jazzel �s a klasszikus zen�vel vetekszik) figyelmes hallgat�sra sz�nj�k. Gyakran �p�tenek zen�j�kbe folk �s vil�gzenei elemeket is. A progressz�v rockra jellemz� a dinamikus �s virtu�z el�ad�sm�d. A rock t�bbi t�pus�val ellent�tben - amelyekre k�nny� t�ncolni vagy h�tt�rzen�nek j�k - ezt a zen�t a tudatos elm�lyed�sre hajland� zenehallgat�knak sz�nj�k. A legh�resebb zenekarok, melyek az 1970-es �vekben e st�lusban alkottak: Queen, Jethro Tull, Yes, Genesis, Pink Floyd, Emerson, Lake & Palmer, Rush, Gentle Giant �s King Crimson. Az ir�nyzat hazai k�pvisl�i k�z�l n�h�ny: After Crying, Panta Rhei, Solaris, East.

A pszichedelikus rock azon form�j�t, melyet a vil�g 1967-ben ismert meg, a k�vetkez� tulajdons�gok jellemzik: mod�lis dallamok; ezoterikus sz�vegek, melyek gyakran �lmokr�l, v�zi�kr�l, hallucin�ci�kr�l sz�lnak; hosszabb dalok �s hossz� hangszeres sz�l�k; a drogok hat�s�t id�z� effektek, p�ld�ul torz�t�s, visszhangok, visszafel� vagy k�sleltetve lej�tszott hangok �s a f�ziseltol�d�s (phasing). Az els� album, mely a sz�lesebb k�z�ns�ggel is megismertette a pszichedelikus rockot, a Beatles 1966-os Revolver c�m� albuma volt.

A progressz�v rockot j�tsz� zenekarok, zeneszerz�k karakter�t neh�z n�h�ny jellemz�vel �gy megfesteni, hogy az �ltal�nos �rv�ny� legyen az egy�bk�nt szerte�gaz� st�lusir�nyzatot felvonultat� egy�ttesekre. Ezzel egy�tt n�h�ny st�lusjegy t�bb� kev�sb� jellemzi a progressz�v rockot m�vel� zen�szek alkot�sait, el�ad�sm�dj�t, st�lus�t. A kompoz�ci�k t�bbnyire hossz� l�legzet�ek, nem ritka a 20 percet is meghalad� szerzem�ny. A szerz�k t�m�ikat gyakran t�telekre osztj�k, hasonl�an a klasszikus zenek�ltem�nyekhez. B�r a progressz�v rockot a tudatos t�mafeldolgoz�s, annak apr�l�kos, cizell�lt zenei kifejt�se jellemzi, m�gis, szinte minden lemezen tal�lhatunk egy-egy olyan dalt, amely "elszakadva" a m�t�l, �n�ll� �letet �l. J� p�lda erre az Another Brick in the Wall a The Wall c�m� Pink Floyd albumr�l. A progressz�v rock m�vel�inek hangszer haszn�lata is e st�lusra jellemz� jegyeket mutat. Az elektronikus �s akusztikus hangszerek (szintetiz�tor, orgona, zongora, fuvola) mellett a zenekarok vok�lis st�lusa is saj�tos. A progressz�v rock el�ad�it nem k�tik meg olyan zenei konvenci�k, mint a szokv�nyos 4/4-es ritmus k�pletek, vagy az egy zenesz�m - egy hangnem vil�ga. Egy zenei gondolat megval�s�t�s�hoz �pp�gy hozz� tartozik a v�ltoz� ritmusk�p, a dinamikusan v�ltoz� temp�, mint a hangnemek k�z�tti virtu�z �tj�r�s alkalmaz�sa �s az extr�m sz�les dinamikatartom�ny kihaszn�l�sa. A progressz�v rock legjobb k�pvisel�ire a virtu�zit�s, hangszer�k (hangszereik) professzion�lis haszn�lata a jellemz�. Az el�ad�ik, zeneszerz�ik k�z�tt nem ritka a magas szint� zenei el�k�pzetts�g� m�v�sz - de sz�mos "iskol�zatlan" is van k�zt�k - fontosabb teh�t a zsenialit�s �s a tehets�g. A megszerzett k�pess�geket - t�bbek k�z�tt - szimfonikus jelleg� m�veikben �rhetj�k tetten. J� p�lda erre az Emerson, Lake & Palmer Works Volume 1. c�m� gy�jtem�ny�n a Piano Concerto No. 1 szerzem�ny.

A Progressz�v-metal tal�n a legnehezebben le�rhat� st�lus a kem�ny zen�k csal�dj�ban. M�r azon is komoly vit�k vannak rajong�i �s szakmai oldalon, hogy mi sz�m�t igaz�n progressz�vnek (�j�t�nak). Sokszor az �j�t� hangz�sokat, megold�sokat sikeresen m�sol� zenekarok is bele ker�lnek ebbe a kateg�ri�ba. A nyolcvanas �vek m�sik progressz�v vonulat�t a technik�s thrash/death metalt k�pvisel� band�k, az amerikai Watchtower, a n�met Mekong Delta, a sv�jci Coroner vagy �pp a kanadai Voivod jelentett�k. Ezt a k�t megk�zel�t�st egyes�tette �s vitte sikerre azt�n az �vtized v�g�n, a '90-es �vek elej�n a Dream Theater, akiknek korai lemezein t�k�letesen keveredett a prog-rock, a thrash metal, a f�zi�s jazz �s a klasszikus zenei megold�sok. A mainstreambe is bet�rt a progressz�v zene a Dream Theater 1989-es Images And Words, valamint a Queensryche 1988-as Operation: Mindcrime �s 1990-es Empire albumainak k�sz�nhet�en. Magyarorsz�gon is a '90-es �vekben �lte vir�gkor�t a m�faj. P�csen t�bb �zben is rendeztek kifejezetten prog-metal fesztiv�lt olyan zenekarokkal, mint az Eclipse, a Perfect Symmetry, az Everflow, a Stonehenge, k�s�bb a Nemesis, a Da Capo vagy a Without Face. Itthon sajnos sosem alakult ki t�megb�zisa egyetlen hazai progressz�v metalt j�tsz� zenekarnak sem.

M�g az els� zen�szek, akik pszichedelikus drogokat haszn�ltak, a jazz �s folk k�reiben forogtak, a "pszichedelikus" kifejez�st a popzen�ben el�sz�r a Holy Modal Rounders haszn�lta, 1964-ben. A kifejez�s els�, rockhoz kapcsol�d� haszn�lat�t �ltal�nosan a 13th Floor Elevators nev� zenekarhoz k�tik: 1966-ban megjelent albumuk c�me The Psychedelic Sounds of the 13th Floor Elevators. Eff�le hangz�ssal azonban a Grateful Dead �s a Pink Floyd m�r egy �vvel el�tt�k pr�b�lkozott.

A punk rock egy rendszerellenes rockzenei mozgalom, amely 1974-1975 t�j�n alakult ki (hab�r �tmeneti form�i m�r �vekkel kor�bban is l�teztek) olyan egy�ttesek, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned �s a The Clash zen�j�vel. A fogalom haszn�lhat� azokra a zenei sz�nterekre is, amelyek ugyan k�s�bb jelentek meg, de hasonl� alapvet� jellemz�kkel rendelkeznek, mint az els� gener�ci�s "punk", azonban gyakran t�vesen utalnak vele egy�b egy�ttesekre is, a "viselked�s", ill. a "fiatalkori agresszi�" fogalm�n kereszt�l. A fogalmat gyakran haszn�lj�k a zenei mozgalomhoz kapcsol�d� divatir�nyzattal, ideol�gi�val �s szubkult�r�val, vagy ak�r a tiszteletlen ("csin�ld magad") hozz��ll�ssal kapcsolatban is. A punkegy�ttesek gyakran pr�b�lnak versenybe sz�llni a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel.

A punk-rockn�l fontosak az egyszer� zenei szerkezetek �s megold�sok. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett n�h�ny �br�t, amely h�rom akkordot �br�zolt, az al�bbi k�s�r� sz�veggel: "Ez egy akkord, ez egy m�sik, ez egy harmadik. Most alak�ts egy�ttest !". A legt�bb punkdal versszak-refr�n szerkezet� �s 4/4-es �temmutat�j�. A r�vid sz�mok szint�n a st�lus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza �ltal�ban k�t �s f�l perc, de n�ha kevesebb, mint f�l perc. A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerel�s, egy vagy k�t elektromos git�r �s egy elektromos basszusgit�r, amelyek az �neket k�s�rik. A dobok t�bbnyire kem�nyen �s sz�razan sz�lnak �s egyszer� fel�p�t�s�ek, �ltal�ban n�gy darabos k�szletet haszn�lnak, amely tartalmaz egy perg�dobot, egy �ll�tamot, egy l�bdobot �s egy basszus dobot, valamint n�h�ny cint�ny�rt, k�zt�k egy hi-hatet, egy-k�t crasht �s egy ride-ot. A dobver�k szint�n egyszer�ek, az alap negyedek lej�tsz�s�ra a basszusdobot vagy a l�bdobot haszn�lj�k (hab�r a hardcore punk dobj�t�ka �ltal�ban gyorsabb �s nehezebb, m�gis azonos felszerel�st ig�nyel). A basszus szekci� �ltal�ban a git�ros(ok) �ltal j�tszott akkord n�h�ny alap hangjegy�t sz�laltatja meg. A git�r riffek nagyr�szt torz�tott power akkordok, hasonl�ak a Link Wray �ltal j�tszottakhoz, hab�r n�melyik egy�ttes surf rock szeml�let�, k�nnyebb "vibr�l�bb" dallamokat j�tszik. Az �nek (az angolsz�sz el�ad�k eset�ben) gyakran naz�lis, �s ink�bb besz�dnek, mint �neknek hat. A zene legy�rt�sa sor�n a minimumra t�rekednek, n�melyik felv�telt egy gar�zsban �ll� felvev�vel r�gz�tik. Az egy�ttes tagjai legt�bbsz�r nemcsak zen�lnek, hanem a felv�teleket is maguk k�sz�tik �s terjesztik.

Az 1970-es �vek k�zep�n a punk dalsz�vegek sz�kimond�ak voltak, t�rsadalmi �s politikai t�ren egyar�nt, amely megk�l�nb�ztette �ket a kort�rs m�vekt�l. Az olyan szerzem�nyek, mint p�ld�ul a The Clash "Career Opportunities" �s "London's Burning" c�m� sz�mai, a munkan�lk�lis�ggel, az unalommal �s a v�rosi �let m�s nyomaszt� probl�m�ival foglalkoztak, n�ha ny�ltan becsm�relve a korm�nyzatokat �s az uralkod�h�zakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a "God Save The Queen" �s az "Anarchy in the UK" c�m� dalaiban. A "punk rock" kifejez�s (melyb�l a "punk" kezd�t vagy �joncot is jelent) amely az 1960-as �vek k�pzetlen git�r �s �nek alap� amerikai rock and roll egy�tteseire utal (p�ld�ul The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran "gar�zs-rock" egy�ttesekk�nt soroltak be. A kifejez�s Dave Marsh rock zenei kritikust�l sz�rmazik, aki els�k�nt haszn�lta a ?(Question) and the Mysterians jellemez�s�re, az 1971 m�jus�ban, a Creem magazinban megjelent cikk�ben, az 1970-es �vekben azonban sz�mos m�s rock zenei �js�g�r� is �tvette. A git�rosk�nt �s kritikusk�nt is tev�kenyked� Lenny Kaye is felhaszn�lta a hatvanas �vek gar�zs-rock egy�tteseivel �s a pszichedelikus rock kezdetleges k�vet�ivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezut�n Patti Smith avantg�rd k�lt�vel egy�ttest alak�tott, az els�k�nt, 1975-ben megjelent Horses c�m� albumuk pedig nagy hat�st gyakorolt a hetvenes �vek punk rockereire. R�szben ez vezetett ahhoz, hogy a zen�re utalva, a kifejez�st egyszer�en "punk"-ra r�vid�tett�k.

Az 1960-as �vek gar�zsegy�tteseire gyakorolt hat�sa mellett a punk rock gy�kereihez tartozik a durva viselked�s, a sz�npadi �s a sz�npadon k�v�li er�szak, amely a hangszerek megrong�l�s�ra is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones �s a The Who eset�ben is megfigyelhet�, �s amely viselked�sm�d visszavezethet� az �tvenes �vek v�g�re.

A punk elutas�totta a hatvanas �vek hippi ellenkult�r�j�nak maradv�nyait is. Len�zt�k az olyan egy�tteseket, amelyek t�l�lt�k a hatvanas �veket (p�ld�ul a Jefferson Airplane-t), mivel szerint�k a kor�bban radik�lis kijelent�seik miatt �ltaluk is tisztelt el�ad�k elbutultak �s sz�gyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott p�lda a hetvenes �vek k�zep�n a telev�zi�s s�rrekl�mokban szerepl� Eric Clapton, aki a hatvanas �vek rockzenei ikonjak�nt sz� szerint eladta mag�t a rendszernek, amellyel kor�bban szemben �llt.

Az �tvenes �s hatvanas �vek eur�pai szituacionista mozgalma �ltal k�pviselt kultur�lis kritika �s l�zad�si strat�gi�k hat�ssal voltak a brit punk mozgalom els� k�pvisel�ire, k�l�n�sen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere, Malcolm McLaren tanulm�nyozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood �ltal �lt�ttek form�t az egy�ttes ruh�zat�ban, tov�bb� felt�ntek a Jamie Reid �ltal a sz�mukra k�sz�tett grafik�kon is. A brit punkmozgalom �tvette a Skiffle-t�l a "csin�ld magad" attit�d�t, amely a II. vil�gh�bor� ut�n, az 1950-es �vekben bukkant fel Angli�ban.

A brit punk rock megjelen�se egybeesett a h�bor� ut�ni konszenzus id�szak�nak v�g�vel, amely megel�zte a thatcherizmust, �s szinte az �sszes egy�ttes munk�ss�g�ban felbukkan a d�h�dt t�rsadalmi elidegened�s.

A punk mozgalom hazai megjelen�se 1978-ra tehet�. Az els� egy�tteseket f�k�nt k�z�piskol�s fiatalok alak�tott�k meg a nyugati el�ad�k, p�ld�ul az angol Sex Pistols hat�s�ra. A CPg, az ETA, a Kretens, a Tizedes meg a t�bbiek, a QSS �s egy�b, dalsz�vegeikben a szocialista diktat�r�t b�r�l� el�ad�k tev�kenys�g�t a p�rt�llam nem n�zte j� szemmel. Lemezkiad�sra nem volt lehet�s�g�k, h�zi k�r�lm�nyek k�z�tt vagy koncertjeiken felvett zen�j�k t�bbnyire magn�kazett�kon terjedt k�zr�l-k�zre.

1983-ban a rendszert ny�ltan becsm�rl� CPg-t, amelyet a sajt�ban igyekeztek az ekkoriban megjelen� rasszista skinhead mozgalommal is �sszef�gg�sbe hozni, b�r�s�g el� �ll�tott�k �s tagjait - a fiatalkor� basszusgit�ros kiv�tel�vel - let�ltend� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k, hogy ezzel p�ld�t statu�ljanak mindenki sz�m�ra. Kev�sb� ismeretes, hogy 1984-ben egy K�zellens�g nev� egy�ttes is hasonl� sorsa jutott, r�gt�n az els� (f�lbeszak�tott) koncertje ut�n.

1985 t�j�n a rendszer m�r kev�sb� volt szigor� (hab�r az id�k�zben szigor�an titkos min�s�t�s al�l feloldott dokumentumok szerint a mozgalom tagjaival kapcsolatban a hat�s�gok tov�bbra is adatokat gy�jt�ttek, illetve esetenk�nt nyomoz�st is folytattak), a Kretens m�g egy k�lf�ldi turn�ra is lehet�s�get kapott, melynek sikere bizony�t�k arra, hogy tehets�g ter�n a hazai punk zen�szek sem felt�tlen�l maradtak el k�lf�ldi t�rsaikt�l.

A punk els� hull�m�nak az 1990-es rendszerv�lt�s vetett v�get. Az id�k�zben feln�tt� v�lt els� gener�ci�s punkok ezut�n t�bbnyire felhagytak a zen�l�ssel, b�r n�melyik egy�ttes nagyj�b�l egy �vtized m�lt�n ism�t �ssze�llt egy-egy nosztalgiakoncert erej�ig. A kilencvenes �vekben bek�vetkezett a mozgalom ideol�giai �talakul�sa, mivel �j ellenf�lre tal�lt a globalizmus �s a fogyaszt�i t�rsadalom k�p�ben. Sajnos a punk kitermelte a saj�t sablonjait �s sokan 30 felett is a tizen�vesek probl�m�ir�l, �rz�seir�l �nekelnek (Aljas k�sz�bab) ami nyilv�n nem hiteles (t�bbek k�z�tt az�rt mert mind�g a nagybet�s �let munk�s oszt�ly�nak �let�r�l sz�lt).

A punk m�r csak �let�rz�s, manaps�g nem csup�n abb�l �ll, hogy ki milyen el�regy�rtott p�l�t vesz (nesze neked "Csin�ld magad") A mai magyar punkegy�ttesek: Aur�ra, Hat�s�gilag TILOS, Prosectura, H�ts� Sz�nd�k, H�tk�znaPICSAl�d�sok, Fiend Club (Misfits tribute band).

A soft rock m�faj a 70-es �vek elej�n emelkedett fel mintegy reakci�k�nt a 60-as �vek v�g�nek karakteresen extr�m hangz�s�ra. �rtalmatlan �s kommersz hangz�svil�g volt r� a jellemz�, mely mind az �nekes hangj�ban, mind a hangszerek hangz�s�ban finom�totta az �leket. A m�faj el�ad�i egyszer�, dallamos szerzem�nyeket adtak el� grandi�zus, �l�nk el�ad�sm�dban. A 70-es �vek folyam�n a m�faj meghat�rozta a r�di�ad�k hangz�svil�g�t, majd k�s�bb egyre t�bb szintetikus hang keveredett bele �s sz�tsz�r�dott a 80-as �vek szinti-t�mogatott ir�nyzatai k�z�tt.

A Rock and Roll jellegzetes ritmusa, dallamvil�ga k�l�n-k�l�n megtal�lhat� a sz�rmaz�si m�fajokban, �ppen ez�rt ha meghallunk p�ld�ul egy v�rpezsd�t� swinget, nyugodtan j�rhatjuk r� a t�nciskol�ban elsaj�t�tott figur�kat. A rhythm and blues is a 40-es �vek m�sodik fel�ben kezdett kifejl�dni. A Billboard magazin meghat�roz�sa szerint ez egy popul�ris fekete m�faj, m�g a feh�rek hasonl� zenei st�lus�t a country and western n�vre keresztelt�k.

A rockabillyt tulajdonk�ppen Elvis Presley teremtette meg That's All Right Mama c�m� sz�m�val 1954-ben. Ezt a sz�mot val�j�ban 7 �vvel azel�tt �rta Arthur Crudup rhythm and blues �nekes, aki nagy hat�ssal volt a "kir�ly" �zl�s�re. Egyszer Elvis Presley �s k�t git�ros bar�tja valami elfogadhat� sz�mot pr�b�lt ki�t�lni els� k�z�s lemez�kre. A sz�netben Elvis elkezdett �nekelni egy r�gebbi sl�gert, k�rbeugr�lta a helyis�get �s �gy t�ncolt, mint egy �r�lt. Sam Phillips, a Sun Records lemezkiad� c�g tulajdonosa megl�tta a r�gt�nz�tt kisel�ad�st �s meg�rezte, hogy hatalmas lehet�s�g rejlik a dalban. Felvett�k az All Right Mama-t, ami kirobban� siker lett. Ez az�rt b�r nagy jelent�s�ggel, mert ez volt az els� alkalom, hogy feh�r b�r� m�v�sz �nekelt egy fekete �ltal �rt dalt feh�r k�z�ns�gnek, aki ezt elfogadta, s�t csod�lattal ad�zott el�tte. A rockabilly �t�t� siker lett, de 1956-ra k�nytelen volt �tengedni az els�bbs�get a Rock and Roll-nak. A f�k�nt git�rokb�l �ll� hangszerel�st felv�ltott�k a dobok, a f�v�sok.

A Rock and Roll legnagyobb el�ad�i mind az el�bb eml�tett m�fajokon nevelkedtek. Little Richard rhythm and blues el��lettel rendelkezett, Chuck Berry a blues-ban �s a hillbilly-ben mozgott otthonosan, m�g Bill Haley dalainak gy�kere a western swingre ny�lik vissza. A rock and roll csillaga 1962-ben �ldozott le, amikor feler�s�d�tt a beat mozgalom �s a Beatles les�p�rte a porondr�l. Itt kell megjegyezni, hogy a rock and roll az �vtizedek sor�n folyamatosan v�ltozott, mind t�bb �s t�bb st�lus jegyeivel gazdagodott. Ezen sok �talakul�s sor�n a trad�cion�lis rock and roll elhalv�nyult, de n�h�ny el�ad� �letben tartotta a t�zet (Rolling Stones, The Faces), kicsit gyorsabban, kicsit d�g�sebben el�adva zen�j�ket.

Mikor m�s m�fajokba tartoz� egy�tteseket oszt�lyozunk, szimfonikus jelz�vel l�tjuk el azokat a zenekarokat, akik a saj�t alapst�lusuk hat�rain bel�l mozogva t�bb klasszikus zenei elemet csemp�sznek zen�j�kbe, mint azok az egy�ttesek, akik az alapst�lus tipikus k�pvisel�inek mondhat�k. A szimfonikus jelz�vel jel�lhetj�k egy�ttal azt a met�lt, ami hasonl�t a nem szimfonikus, de m�gis klasszikus zen�re, b�r ez a defin�ci� sz�lesebb k�rben nem haszn�latos.

A git�r �s a basszusgit�r tekintet�ben a st�lusra legink�bb a g�tikus mint�k k�vet�se a jellemz�, ami a k�l�nb�z� metal-alkateg�ri�k git�rst�lusait vegy�ti. Az egyes m�fajok ilyen m�don szintetiz�lj�k a black metal, a death metal, a power metal �s a progressz�v metal saj�ts�gait, n�ha a rock egyes elemeinek hozz�ad�s�val. A m�faj jellegzetess�ge, hogy ezeknek a m�fajoknak elemeit keveri a klasszikus zenei mot�vumokkal, aminek hat�s�ra er�sen "szimfonikus" hat�s� dalok sz�letnek. Azok az egy�ttesek, akik rockos elemeket is felhaszn�lnak, tipikusan a m�fajhoz val� egyszer�bb megk�zel�t�s h�vei: egyszer� �s f�lbem�sz� dallamok, k�nnyen befogadhat� �s sz�les k�rben elfogadott zenei t�m�kkal felvezetve. Egy m�sik sarokk�ve ennek a st�lusnak l�gyabb hangok kever�se a zen�be, aminek tipikus p�ld�ja a melodikusabb, magasabb hangfekv�s� git�rsz�l�, ami sz�les k�rben haszn�latos a power metal eset�ben is.

A szimfonikus met�ln�l a zen�ben a billenty�k j�tssz�k a f�szerepet, ez a f�kusz, amire a t�bbi hangszer �sszpontos�t. Noha a legt�bb hangszer meglehet�sen egyszer� dallamot j�tszik, a billenty�knek mindig a leg�sszetettebb �s technikailag legnehezebb r�szek jutnak. Egyes zenekarok n�ha eg�sz nagyzenekarokat k�rnek fel, hogy �l�ben adj�k el� azokat a r�szeket, amiket a billenty�snek kellene j�tszania, n�ha pedig az is el�fordul, hogy az �l� hangszeres j�t�k helyett el�re felvett dallamokat j�tszanak vagy digit�lis m�dszerekkel helyettes�tik a billenty�ket.

A l�gk�rt �gy szabj�k meg, hogy az alkalmazkodjon a dalhoz, n�h�ny morbid t�m�kat felvonultat� sz�mn�l viszont ez �temel�z� hat�st kelt. Ezt az atmoszf�r�t f�k�nt a billenty�s hangz�ssal teremtik meg (amivel egyben m�s hangszerek hangz�s�t is ut�nozz�k) �s a t�bbi hangszerrel is t�mogatj�k.

A szimfonikus metal dalsz�vegei rendszerint igen terjedelmesek �s sokf�le t�m�t t�rgyalhatnak. A sz�vegek tekintet�ben sokat k�lcs�n�znek a power metalt�l, ami fantasy t�m�k sokf�le form�j�t vonultatja fel, vagy az oper�kra jellemz� sz�veghelyzeteket haszn�l. A szimfonikus metal sz�vegei ugyan�gy, mint a gothic metal eset�ben, az albumok egyes dalainak sz�vegeit epikus alapokon nyugv� albumkoncepci�k szerint �p�ti fel.

A szimfonikus metalt j�tsz� egy�ttesekre legink�bb a n�i vezet�s jellemz� mind a fel�ll�sban, mind az �nek ter�n. Az �nekesn�k jellemz�en mezzoszopr�n mel�di�kat �nekelnek oper�s st�lusban. N�ha az e m�fajban alkot� m�v�szek f�rfi �nekest k�rnek fel a h�tt�rvok�l biztos�t�s�ra, hasolh�an a gothic metaln�l el�fordul� duettekhez. B�r egy�b vok�lis form�kra is j�csk�n tal�lunk p�ld�t, ezeket legink�bb csak mell�k-effektekk�nt haszn�lj�k fel a dalokban.

A st�lust a "Nagy N�gyes" tette n�pszer�v�: az Anthrax, a Megadeth, a Metallica �s a Slayer. A m�faj eur�pai meghonos�t�s�ban h�rom n�met zenekar j�tszott f�szerepet: a Kreator, a Sodom �s a Destruction. M�sok, k�zt�k a kanadai Voivod, a New Jersey-i Overkill, a San Francisco-i Testament �s Exodus, valamint a brazil Sepultura szint�n jelent�s befoly�ssal b�rtak. Noha a thrash az underground sz�nt�ren indult �s nagyr�szt ott is maradt majdnem egy �vtizedig, a vezet� csapatok sz�lesebb k�z�ns�gr�teget c�loztak meg. A Metallica a Billboard elad�si list�j�n a legjobb 40 k�z� jutott a Master of Puppets albummal 1986-ban, r� k�t �vre pedig, a zenekar And Justice for All lemeze a 6. helyik jutott, m�g a Megadeth �s az Anthrax lemezei beker�ltek a Top 40-be.

Hab�r kompromisszumokt�l mentes hozz��ll�s�val a Slayer szer�nyebb kereskedelmi sikereket �rt el, mint a "Nagy N�gyes" t�bbi tagja, m�gis �k k�sz�tett�k el a m�faj egyik definit�v lemez�t, a Reign in Blood-ot (1986), melyet a Kerrang! magazin "minden id�k legkem�nyebb album�nak" ki�ltott ki. K�t �vtizeddel k�s�bb a Metal Hammer az elm�lt h�sz �v legjobb nagylemez�nek nevezte. A Slayer a sz�ls�-jobbos skinheadek k�z�tt is k�vet�kre tal�lt, a zenekart pedig az er�szak �s n�ci eszm�k h�rdet�s�vel v�dolt�k. Az 1990-es �vek elej�n a thrash kiugr� sikert �rt el a metal mainstreammel dacolva �s �jradefini�lva azt. A Metallica 1991-es albuma a Billboard lista �l�re ker�lt, a Megadeth Countdown to Extinction (1992) c�m� lemeze a 2. helyig jutott, az Anthrax �s a Slayer beker�ltek a Top 10-be, �s a m�sodik vonalb�l olyan band�k lemezei is, mint a Testament �s a Sepultura, bejutottak a 100-as list�ra.

A viking metal st�lus kialakul�sa a '90-es �vek t�j�k�ra tehet�, amikor is a Bathory nevezet� black metal egy�ttes egy folkosabb ir�nyba terel�d�tt. �gy teh�t a klasszikus viking metal folk-black, de manaps�g zeneileg el�gg� kib�v�lt a viking metal fogalma, (l�sd fentebb), �gy a viking elnevez�sn�l nem is igaz�n a zenei r�szre kell koncentr�lni, sokkal ink�bb a sz�vegire valamint a hangulat az,ami meghat�roz�. Ah�ny viking metal zenekar, annyif�le sz�vegvil�g, de �ltal�nos t�m�k a pog�ny germ�n vagy viking kult�ra, a kereszt�nys�g megvet�se �s ezzel szemben az �si pog�nys�g dics��t�se.

Megjegyezend�, hogy a pagan illetve a viking metal fogalma nem eg�szen fedi egym�st. A pagan metal egy nagyobb halmaz, amelybe beletartozik minden kereszt�nyellenes egy�ttes. �gy is fogalmazhatunk, hogy minden viking pagan metal, de nem minden pagan viking is egyben. �gy p�ld�ul az orosz Pagan Reign sem mondhat� vikingnek, holott zeneileg abszol�t illeszkedik a fent eml�tett m�fajokhoz valamint kifejezetten a st�lusra jellemz� vokaliz�l�si st�lusok (h�rg�s/k�rog�s ill. tiszta �nek/k�rusok) ak�r egy sz�mon bel�l t�rt�n� v�ltoztat�s�hoz, de mivel t�m�i a szl�v mitol�gi�t j�rj�k k�r�l, ez�rt nem nevezhet� viking metalnak. Ily' m�don a Windir sem tekinthet� teljes eg�sz�ben viking metal-nak t�m�it tekintve (az 1184. c�m� album is erre utal, hiszen a d�n,norv�g, �s sv�d (var�g) porty�z�k,valamint Izland n�pei a 8-11. sz�zadig folytatt�k h�d�t� hadj�rataikat) A zene a t�m�hoz illeszkedve leggyakrabban epikus, hossz�, hangulatos sz�mokkal, melyekkel a zen�szek a r�gm�lt atmoszf�r�j�t var�zsolj�k a hallgat� f�l�be.

A sz�vegeket �thatja a term�szet szeretete, melyet olykor mad�rcsicserg�ssel, t�zropog�ssal nyomat�kos�tanak, ezenk�v�l harci zajok is el�fordulhatnak a zen�ben (pl kardcsattog�s, patadobog�s). Ebben a m�fajban nem meglep� a f�l �r�s sz�m sem. A hagyom�nyos rockzenei hangszereken k�v�l gyakran r�gi n�pi hangszerek is megjelennek (s�p,harmonika,fuvola) Legink�bb skandin�v (pl. finn, sv�d, norv�g) zenekarok j�tszanak viking metalt.

A west coast az Egyes�lt �llamok nyugati partvid�k�n sz�letett rockprodukci�k gy�jt�fogalma. A hatvanas �vek m�sodik fel�t�l a fogalom a San Francisco-i sound, a heavy, a soft �s a pszichidelikus rock szinon�m�ja lett. A hetvenes �vek elej�t�l �ltal�nosabb rockzenei gy�jt�fogalom: minden olyan produkci�t fel�lel, amely a partvid�k v�rosaiban k�sz�l. A zenekari hangz�sra t�bb billenty�s mot�vum, m�ves hangszerel�s, nagy dallamgazdags�g �s t�bbsz�lam� vok�l a jellemz�.

Huszon�t �vvel ezel�tt megjelent h�rom lemez, amik �r�kre megv�ltoztatt�k az indie rockot. Nem ezek voltak az els� nagykiad�s lemezek, azokra m�g ekkor v�rni kellett, de a Double Nickels On The Dime, a Zen Arcade �s a Let It Be megmutatt�k, hogy be�rett egy sz�nt�r, az els� punkhull�m ut�n egy�tteseket alap�t� k�lyk�k m�r nem csak d�h�sek voltak, de nagyszer� dalokat is tudtak �rni �s ezekkel ak�r duplalemezeket is meg tudtak t�lteni. 1984 az indie-�tt�r�s �ve volt. Ehhez k�pest a Minutemen h�rom egyszer� sr�c zenekara volt, akik val�ban eg�szen �j hangokat hoztak be a punkba, de egy pillanatra gondoljunk bele: ha funkos-jazzes-hatvanas ihlet�s� produkci�jukkal az adrenalin- �s agresszi�f�gg� nyolcvanas �vek elejei kaliforniai hardcore-sz�nt�ren nemhogy meg tudtak �lni, de komoly kultst�tuszt is �rtek el, akkor m�gse lehettek az�rt olyan rossz arcok. �ppen az�rt, mert az �tlag Red Social Youth Revolitionary Brigade-f�le band�kn�l n�h�ny fokkal komplexebb zen�j�ket m�g n�luk is k�t sebess�ggel gyorsabban j�tszott�k, k�zben pedig a zenekar eg�sz l�tez�se alatt hitelesen testes�tette, �s v�g�l fogalmazta is meg az indierock ethosz�t.

A rock �r�k �s elpuszt�thatatlan - jelentette ki b� h�rom �vtizede a bajsz�t r�gva Schuster L�r�nt, a P. Mobil frontembere. Majd �ll�t�lag csendesen hozz�tette: �zletileg sem utols� v�llalkoz�s. T�l�nk nyugatabbra a fiatal rockkapitalist�k - Brian Epstein, Andrew Oldham, Phil Spector - m�r a hatvanas �vek elej�n megszimatolt�k ezt, az egykori n�h�ny doll�ros v�llalkoz�sb�l kezeikben milli�rdos �zlet kerekedett. Az akkor forradalmi �rt�k-, norma- �s �zl�sv�ltoz�st hoz� mozgalom a hetvenes �vek eleje �ta, tudjuk, a l�thatatlan �s ideol�giailag behat�rolhatatlan establishment szerves r�sze. A nyugati civiliz�ci� �j kultur�lis anyanyelvek�nt �nnepelt rockzene pedig r�g�ta a sz�rakoztat�ipar egyik legj�vedelmez�bb �zlet�ga. A rock �t �vtizednyi t�rt�nelme persze mindig szorosan �sszef�gg�tt a technika fejl�d�s�vel. Fogalmazhatunk �gy is: a rock az elektronikus forradalom sikerterm�ke. A hangr�gz�t�s �s-reproduk�l�s t�k�letesed�se, illetve az elektronikus hangszerek �s er�s�t�k megjelen�se nagym�rt�kben hozz�j�rult �jszer�s�g�hez, t�rh�d�t�s�hoz, majd k�s�bbi el�zletiesed�s�hez.

1954 nem csak az�rt fontos az amerikai kult�rt�rt�netben, mert Bill Haley, majd Elvis Presley ekkor r�gz�tette az els� rock and roll-felv�teleket; mert Ernest Hemingway irodalmi Nobel-d�jat kapott; vagy mert a telev�zi� els� alkalommal k�zvet�tette Miss Amerika l�tv�nyos megv�laszt�s�t. Hanem az�rt is, mert a kaliforniai Fullertonban ekkor alkotta meg a git�rk�sz�t� Leo Fender az els� Stratocastert, a rockzene m�ig legn�pszer�bb hangszer�t, egyben a modern Amerikai egyik kultur�lis jelk�p�t.

Az els� elektromos git�r m�gsem az � nev�hez k�t�dik, hanem a ma 89 �ves Les Paul amerikai git�roshoz, aki nem sokkal kor�bban t�k�letes�tette p�lyat�rsa, Charlie Christian tal�lm�ny�t: elektromos hangszed�t helyezett el git�rj�n, amely felvette a pengetett hangot, a mechanikus rezg�st elektromos rezg�ss� alak�totta �t �s egy er�s�t�h�z tov�bb�totta. Ezzel beind�totta azt a folyamatot, amely a kezdetekben nagyban seg�tette a rockzene elterjed�s�t, k�s�bb azonban t�ln�tt rajta, �s a hetvenes �vek k�zep�re m�r egyre ink�bb a min�s�g ellen dolgozott.

A rockzene legfontosabb �j�t�sa ugyanis - az �jszer� ritmus mellett - �ppen a hangz�s, a hanger�, a dinamika. Ahogy az eg�sz megsz�lal. Egy rockkoncert nemcsak eszt�tikai izgalmat okoz, hanem tot�lis hangz�s�lm�nyt ad. Nemcsak f�llel �rz�kelj�k a zen�t: test�nk minden porcik�j�val rezon�lunk r�. Egyszer�en mellbe v�g. Gyakorta olyan element�ris er�vel, hogy es�ly�nk sincs kit�rni el�le. R�ad�sul az egyre n�vekv� hanger� a k�z�ns�g eg�szs�g�re is egyre vesz�lyesebb: nem csup�n a dobh�rty�t �rik a hangfalakb�l ki�raml� hanghull�mok, hanem az orvosok szerint hatnak a rekeszizomra, a hal�nt�kra, a foggy�kerekre, a gerincvel�re, de mindenekel�tt a gyomorg�d�r idegeire.

E tot�lis hangz�s�lm�nyben a legfontosabb szerepet a m�r emlegetett elektromos git�r j�tszotta. A hatvanas �vek m�sodik fel�ben felbukkant sz�list�k - Jimi Hendrix, Jeff Beck, Eric Clapton, Jimmy Page, Ritchie Blackmore - k�pess�geinek k�sz�nhet�en pedig a rockzen�t m�r tekint�lyes zenei szakemberek is egyre ink�bb elismer�en m�ltatt�k, teljes �rt�k� m�alkot�sk�nt kezelt�k. K�l�n�sen az 1970-ben, alig 27 �vesen elhunyt Hendrixnek k�sz�nhet sokat e szakma, aki nem csup�n zeneileg tov�bbfejlesztette a git�rnak az ipar �ltal t�k�letes�tett technikai j�t�klehet�s�geit, hanem egyidej�leg kor�nak eredeti m�v�szi kifejez�eszk�z�v� tette a hangszert. Ahogy egyik kritikusa tal�l�an megjegyezte, az � �tdolgoz�s�ban megsz�lal� amerikai himnuszban "val�s�ggal g�pfegyverek ropogtak. Hallani lehetett a gr�n�tok �s vad�szrep�l�k z�g�s�t, a gyerekek s�r�s�t. Hendrix sz�ntelen�l von�t� hangok, gerjeszt�ssel el��ll�tott hangz�sok, kever�si �s repeszhangok pokl�t szabad�totta fel."

A m�sik nagy technikai "�tt�r�s" - szint�n a hatvanas �vek v�g�n - a Pink Floyd nev�hez f�z�dik. Hat�suk az�rt is kiemelked�, mert elektronikai k�s�rleteikkel, hangk�peikkel, "hangzuhatagaikkal" val�s�ggal kit�g�tott�k a rockzen�t. Az "�j csodafegyverek" eredm�nyek�ppen koncertjeiken a v�zes�s zaja, a g�pfegyverkattog�s, sz�vz�rejek, a rep�l�k z�g�sa �pp�gy hallhat� volt, mint a tenger hull�mainak csobog�sa, a t�voli harangsz� vagy a kakaskukor�kol�s. Felhaszn�lt�k a kvadrof�nia lehet�s�geit is, �gy a n�z�k sohasem tudhatt�k, legk�zelebb honnan z�dulnak r�juk a hangok �s z�rejek. Alkalmazt�k m�r a Moog szintetiz�tort, ezt a hatvanas �vek k�zep�n az amerikai Robert A. Moog �ltal konstru�lt, elektromos hangz�skelt�kkel �sszek�t�tt billenty�s hangszert, valamint az Asymuth koordin�tort �s a k�s�bb a hard rock m�rkajegy�v� v�lt Hammond orgon�t is. Ezek a hangszerek milli�nyi vari�ci�s lehet�s�get rejtettek magukban: �rthet� teh�t, hogy alkalmaz�suk mi�rt terjedt oly rohamosan ebben az id�szakban, �s mi�rt nevezik a hetvenes �veket a rock t�rt�net�ben az elektromos korszaknak.

A technikai fejl�d�s persze nem minden esetben seg�tette a kreativit�st, s�t t�bbekn�l kifejezetten ellene dolgozott. A gigantom�nia a hetvenes �vek elej�n egyre ink�bb hatalm�ba ker�tette a korszak zen�szeit, sokszor m�g a legnagyobbakat is. A legjobb p�lda tal�n Keith Emerson esete, aki 1970-ben Greg Lake-kel �s Carl Palmerrel az oldal�n szinte berobbant a rockzen�be. Hangszercsod�ival von�sokat, f�v�sokat, k�rusokat tudott egymaga megsz�laltatni, komplett nagyzenekari hangz�st �rt el, �s komolyzenei feldolgoz�sai (Bart�k, Muszorgszkij) a "komoly zene" szakemberei k�z�tt is elismer�st v�ltottak ki. P�r �vre r� azonban Emerson szinte k�r�lb�sty�zta mag�t hangszereivel - k�t Hammond orgona, egy elektromos zongora, egy Moog szintetiz�tor, egy mellotron �s egy Stenway hangversenyzongora k�z�tt ugr�lt a sz�npadon -, �s egyre ink�bb csak �nmag�t �s k�z�ns�g�t sokkolta, ezzel �rtelemszer�en egyre kevesebb zenei izgalmat okozva.

De nemcsak a hangszerpark, hanem annak megsz�laltat�sa is egyre nagyobb m�reteket �lt�tt. Am�g a Beatles 1961-ben Hamburgban mind�ssze 50 wattos er�s�t�k�n j�tszott, amin a hanger�n, basszuson �s magas hangokon k�v�l semmit sem lehetett szab�lyozni, addig a rockvil�g egyik leghangosabb band�j�nak sz�m�t� Led Zeppelin 1976-os amerikai turn�j�n m�r 70 ezer wattal sz�lt - koncertjeik be�p�tett ter�leten legal�bb 4 kilom�teres k�rzetben voltak hallhat�ak.

Az �l� el�ad�s azonban csak az egyik - b�r napjainkban ism�t egyre fontosabb - tart�oszlopa a zenebiznisznek, a m�sik er�s pill�re az �vtizedekig szint�n dinamikusan fejl�d� �s tipikusan huszadik sz�zadi �zlet�g, a lemezipar. R�ad�sul a rock and roll megjelen�se egybeesett az addig egyeduralkod� 78-as fordulatsz�m� (�s rendk�v�l t�r�keny) lemezeket felv�lt�, azokhoz viszony�tva l�nyegesen tart�sabb �s k�nnyebben kezelhet�, 45-�s fordulatsz�m� kislemezek piaci bevezet�s�vel, �s 1954 j�lius�t�l m�r a legt�bb c�g az �j hanghordoz�n k�n�lta a legfrissebb sl�gereket.

Az els� m�retes boom teh�t �ppen ekkor, Bill Haley, Elvis Presley �s t�rsaik felbukkan�sa ut�n �rte az am�gy is fellend�l�ben l�v� lemezipart. M�g a h�bor�t k�vet�en t�z �vnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a bev�tel megk�tszerez�dj�n, addig 1954 �s 1959 k�z�tt, azaz �t �v alatt k�zel h�romszoros�ra (213 milli� doll�rr�l 603 milli�ra) ugrott az ipar�g forgalma az Egyes�lt �llamokban. R�ad�sul ennek a t�bbletnek a nagyobb r�sze a gyors reag�l�s�, gombam�d szaporod� f�ggetlen kis kiad�knak volt k�sz�nhet�. �s ahogy sz�rakoz�si formak�nt �s m�v�szeti ir�nyzatk�nt a rock and roll egy �j gener�ci� �nkifejez�si form�j�t jelentette, �gy kereskedelmi term�kk�nt alaposan felforgatta a zeneipar kor�bban kialakult szerkezet�t. Egyr�szt a dal�r�sban is akt�v fiatalok fokozatosan megt�rt�k az addig szinte egyeduralkod� sl�gergy�rt�si mechanizmust, azaz, hogy a k�l�nb�z� �gyn�ks�gek �ltal foglalkoztatott szerz�k meg�rt�k (legy�rtott�k) a nagy kiad� �ltal ig�nyelt dalokat, majd azt a kiad� �ltal kiv�lasztott �nekessel, muzsikusokkal lemezre vett�k. M�sr�szt megv�ltoztatt�k a nagy lemezc�gek hozz��ll�s�t is: ett�l kezdve �k, az addig figyelembe se vett tin�dzserek dikt�lt�k a divatot, illetve a felt�teleket. A vezet� lemezt�rsas�gok 1956 ut�n gyakorlatilag b�rmilyen dalt hajland�k voltak r�gz�teni b�rkivel, ha a piac ezt �gy k�v�nta, f�ggetlen�l az illet� k�ls� megjelen�s�t�l, b�rsz�n�t�l vagy nemi identit�s�t�l.

Az Indie rock egy gy�jt�fogalom, ami sz�les k�rben mag�ba foglalja a rockhoz k�zeli m�v�szeket �s st�lusokat, amelyek meg�rzik az underground kult�ra �rt�keit. Eredetileg egy olyan t�gabb �rtelemben vett rockzen�t jelent, amellyet f�ggetlen lemezkiad�k forgalmaztak. Ahogy a fogalmat sz�les k�rben haszn�lj�k, indie-rock akkor k�l�n�lt el igaz�n a klasszikus �rtelemben vett alternat�v rockt�l amikor a Nirvana befutott, megv�ltoztatva az alternat�vot egy �j fajta k�kem�ny hangz�s� rockk� ami �gy a folyamat �ltal sokkal kisz�m�that�bb �s tesztoszteron gy�rt� lett. Indie rock egyfajta reakci� lett a jelens�gre. Id�k�zben az indie rock (gyakran csak indie-nek nevezik) egy sokoldal� alm�faja lett az alternat�v rocknak. Nev�t a nagy kiad�kt�l kapta, de egyben utal a m�v�szi �n�ll�s�gra val� t�rekv�sre is. Az indie rock k�s�rletezhet �j hangz�sokkal, �rzelmekkel �s a dalsz�vegek t�rgy�nak meghat�roz�s�val, ami nem a nagyk�z�ns�g kifejezett �zl�s�t k�veti. A profit csak m�sodlagos az egy�ttesek szem�lyes �zl�s�vel szemben. Indie egy�ttes klasszikus fel�ll�sa: �nek, Git�r, Basszus, Dob. Az egy�ttesek t�lnyom� r�sze git�rcentrikus.

R�ad�sul a rockzene a huszadik sz�zadi elektromos t�megkommunik�ci�s eszk�z�k sikerszimb�luma is lehetne, hisz a terjeszt�s �j form�i - r�di�, hanglemez, magn�kazetta, film, telev�zi�, vide� - k�ny�rtelen�l �s v�g�rv�nyesen megv�ltoztatt�k a fogyaszt�s m�dj�t. Az el�ad�k �s a befogad�k egym�st�l m�r t�rben �s id�ben is elv�laszt�dtak, s�t az esetek nagy t�bbs�g�ben fizikailag soha nem is tal�lkoztak. A k�zvet�t� csatorn�k bel�p�s�vel pedig megn�tt a manipul�ci�, illetve a ki�rus�t�s, kereskedelmi term�kk� v�l�s vesz�lye. A rockzene, mint m�v�szet fel�ldoz�sa az �zlet olt�r�n: Ez a vesz�ly val�j�ban a fiatal kapitalist�k - Brian Epstein, Andrew Oldham, Phil Spector - hatvanas �vek eleji megjelen�s�vel v�lt val�s�gg�: ezek a producerek ellent�tben a konzervat�v gondolkod�s� c�gvezet�kkel, azonnal felismert�k a l�zad�s profitk�pess�g�t. P�nz�ket eleinte lemezboltokba, hangszer�zletekbe fektett�k, klubokat, butikokat nyitottak, majd a zen�szeket is elkezdt�k megk�rny�kezni. A rock and roll "elz�ll�s�t" sokak ekkort�l dat�lj�k. A lemezipar viszont �ppen ekkor kezdett �vtizedekig tart� sz�rnyal�sba, �s a kilencvenes �vek v�g�n m�r k�zel 4 milli�rd hanghordoz�t - f�k�nt CD-t �s kazett�t �rt�kes�tettek vil�gszerte, mintegy 45 milli�rd doll�r �rt�kben.

A zeneipar sz�let�se

A rock 'n' roll megjelen�se egybeesett az addig egyeduralkod� 78-as fordulatsz�m� lemezeket felv�lt�, 45-�s fordulatsz�m� bakelitek piaci bevezet�s�vel, �s 1954 j�lius�t�l m�r a legt�bb kiad� az �j hanghordoz�n jelentette meg a legfrissebb sl�gereket. Ett�l az �vt�l kezdve a zeneipar bev�tele 5 �v alatt megh�romszoroz�dott, azaz �vi 213 milli� doll�rr�l 603 milli�ra n�tt az Egyes�lt �llamokban. A p�nz szag�t meg�rezve egyre t�bb v�llalkoz� fektette p�nz�t a zenei �gazatba, �s sorra jelentek meg friss felfedezettjeikkel az �jabb �s �jabb producerek is.

A szabad�sz� fiatal - sokszor m�g tin�dzser - dalszerz�k fokozatosan megt�rt�k az addig szinte egyeduralkod� sl�gergy�rt�si mechanizmust: Kor�bban a k�l�nb�z� �gyn�ks�gek �ltal foglalkoztatott szerz�k meg�rt�k a nagy kiad� �ltal ig�nyelt dalokat, majd azt a kiad� �ltal kiv�lasztott �nekessel, muzsikusokkal lemezre vett�k. M�sr�szt megv�ltoztatt�k a nagy lemezc�gek hozz��ll�s�t is: ett�l kezdve �k, az addig figyelembe se vett tin�dzserek dikt�lt�k a divatot, illetve a felt�teleket. A vezet� lemezt�rsas�gok 1956 ut�n gyakorlatilag b�rmilyen dalt hajland�k voltak r�gz�teni b�rkivel, ha a piac ezt �gy k�v�nta, f�ggetlen�l az illet� k�ls� megjelen�s�t�l, - vagy ami kor�bban elk�pzelhetetlen volt - b�rsz�n�t�l vagy nemi identit�s�t�l.

A sors k�l�n�s fintora, hogy a technika �ltal el�seg�tett lemezipari sz�rnyal�snak az elm�lt �vekben �ppen a technikai fejl�d�s vetett v�get. 1999-t�l kezdve - f�k�nt a CD-m�sol�sok �s internetes let�lt�seknek k�sz�nhet�en - a forgalom t�bb piacvezet� orsz�gban jelent�s m�rt�kben(20-25 sz�zal�kkal) visszaesett, s 2003-ban m�r "csak" 2,7 milli�rd hanghordoz� tal�lt gazd�ra vil�gszerte, k�zel 32 milli�rd doll�r �rt�kben. Jelent�sen megugrott viszont a zenei DVD-k elad�sa, az online-�rt�kes�t�s szint�n fellend�l�ben (a tavalyi �v m�sodik fel�ben 19 milli� fizet�s let�lt�st "m�rtek"), �s ugyanezen id�szakban a koncertipar is csaknem megdupl�zta a bev�teleit. �s l�m, a lemezkiad�k mindj�rt l�ptek is: tavaly �ta a szerz�d�seket m�r forradalmian �j felt�telekkel k�tik. Ez pedig azt jelenti, hogy a kal�csb�l nekik is jut. Robbie Williams eset�ben p�ld�ul az EMI 25 sz�zal�kban akar r�szesedni a popszt�r nem zenei bev�teleib�l, vagyis turn�z�ssal, szponzor�l�ssal, kiad�sokkal �s merchandise-zal kapcsolatos doll�rmilli�kb�l. A p�lda val�sz�n�leg ragad�s lesz.

�rdemes visszan�zni, az esetleges v�ltoztat�sok megtekint�s�hez.

Minden nem� felhaszn�l�s szigor�an tilos �s komoly k�vetkezm�nyekkel j�r!
�gyhogy nem aj�nlom! Legfeljebb csak az editor enged�ly�vel !
Az oldal Firefox b�ng�sz�vel k�sz�lt.
Copyright © Hungary, Miskolc 2010-2011 Created by K�k Vivien (editor and other)
K�sz�net: B�nyai Lajos-nak